128115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszabott alakú üveglemezdarabok előállítására

Megjelent 1941. évi november hó 3-án. JÜAUÍAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128115. szám. XVII/e. (VII/d., VH/h.) osztály —1.4007. Eljárás megszabott alakú üveglemezdarabok előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég, Üjpest. Pótszabadalom a 124209. sz. törzsszabadalomhoz. — i pótszabadalom bejelentésének napja: 1939. évi január hó 2. A 124209. sz. törzsszabadalmunk leírásá­ban eljárás van ismertetve megszabott alakú üveglemezdarabok előállítására, melynek lényege, hogy a darabokat náluk 5 nagyobb felületű üveglemezdarabokból; azoknak oxigén-szénhidrogéngázj eleggyet táplált, célszerűen zárt idomú, lángsávval való helyi megolvasztása és az olvasztási vonal mentén keletkezett üveghártya meg-10 szakítása útján vágjuk ki. Jelen találmány célja a fenti eljárás tökéletesítése, főleg az előállított darabok alakjának szabatossága és egyenlősége szempontjából, az eljárás ama foganatosí­ts tási módja esetén, melynél az olvasztási vonal mentén keletkezelt üveghártya meg­szakítását a hártyát határoló üveglemez­részek viszonylagos mozgatásával, a hár­tyának ezúton előidézett, el szakításához ve-2d zető megnyújtása útján végezzük. A törzsszabadalom leírásában és rajzá­ban ugyanis az eljárás ama foganatosítás! módja van ismertetve, melynél az üveg­lemezdarabok viszonylagos elmozgatása 25 oly módon történik, hogy a helytálló da­rabhoz képest mozgó darab minden pontja által 'befutott utak lényegileg egyenlők. En­nek folytán az e darabok közt levő üveg­hártya, hosszának, illetve kerületének min-30 den egyes pontján, lényegileg azonos nyúj­tásnak lesz alávetve és így vastagsága el­méletileg egész hossza mentén lényegileg egyenletesen csökken, mindaddig, míg a hártya elszakad. Ez fenti munkamód ese-35 tén a hártya egész hosszában gyakorlati­lag azonos időpillanatban történik, mire a hártyát alkotó olvadt üveg felületi fe­szültségének hatása folytán a hártya, ki­sebb felületet óhajtja felvenni, visszahú­zódik a kivágott darab széléhez és ott, 40 a még égő lángsáv által újra magas hő­fokra hevítve, sima felületű peremmé ol­vad, mely a kivágott, pl. óraüvegszerű, darab szélét alkotja. A tapasztalat azt mutatta, hogy az eljárás 45 ily módon való foganatosítása esetén az a veszély áll fenn, hogy az üveghártya, megnyújtásának ideje alatt, erősen és egyenlőtlenül lehűl, minthogy hőkapacitása és vastagsága igen csekély, vastagsága nem 50 egészen egyenletes és a mindig jelenlevő csekély légáramlatok a hártyát szintén nem egyenletesen hűtik. Az egyenlőtlen lehűlés azonban az ezzel járó egyenlőtlen viszko­zitás okozta helyenkint különböző felületi 55 feszültségek folytán a hártyának helyen­kint különböző mértékű visszahúzódását idézi elő és így a kivágott darab szélein is egyenlőtlenségek jöhetnek létre, azaz a darab széle nem a kívánt egyenes vagy 60 ívelt, pl. körívalakú lesz, hanem hullám­vonalszerűvé válhat és így az egyes da­rabok méretei sem elég pontosan egyfor­mák. E hátrányos jelenség felléptének mértéke számos olyan tényezőtől, pl. a 65 lángsáv hőfokának egész hossza menteni egyenletességétől, az üveganyag homogeni­tásától, síb. függ, melyeknek a kívánt ér­telemben való befolyásolása körülményes, nehézkes, sőt sokszor majdnem lehetetlen. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom