128063. lajstromszámú szabadalom • Alagcső és annak készítésére való fúró, valamint alagcsőrendszer és eljárás nedves területek víztelenítésére és hozzávaló töltő és tisztitóberendezés

Megjelent 1941. évi október hó 15. MAGYAR KIRÁLYI <$BEfift SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128063. szám. X/h. (XVII/a.) osztály. — T. 6487. alapszám. Alagcső és annak készítésére való fúró, valamint alagcsőíendszer és eljárás nedves területek víztelenítésére és hozzávaló töltő- és tisztítóberendezés. vitéz Tótszőllősy Géza magántisztviselő, Kaposvár. A bejelentés napja: 1940. évi január hó 30. Noha az alagcsövezés rendkívüli fontossága régóta ismeretes (története az ókorig nyúlik vissza), az alagcsövezés eddigi megoldásai sok tekintetben tökéletle-5 nek. Tudvalevő, hogy az eddigi alagcsövezések mind azon alapultak, hogy árkok Jenekére lerakott ú. n. alagcsöveket (cserépcsöveket) szorosan, de úgy helyeztek: egymás után, hogy a csövek között (lehelő tőlieg kis) hézagok maradjanak. Ennek a megoldásnak egyik fő hibája az volt, hogy az eddigi alagcsövek zárt felületűek voltak és a víztelenítésre csak az említett kis hézagok állottak rendelkezésre, melyek nem 15 voltak képesek a hozzájuk jutó vizekdt niagj' mennyiségben- és a megkívánt, rövid idő alatt befogadni és elvezetni. Eddigelé továbbá az alagcsövekhez szivárgó viziekinek a földtől és egyéb szennyektől szűrés-20 sei való tisztítása végett az alagcsövek fölé kavicsréteget helyeztek, azonban a kavics mennyisége — miután a kavicsot az elhelyezéskor, megfelelő eszköz, vagy módszer híján térfogatilag nem szabták meg 25 és a földtől nem választották el — kétvagy háromszorosa volt. annak a mennyiségnek, mely tényleg szükséges lett volna; ezenkívül a kavics az alagcsöveket befogadó, kiásott és végül betömendő árkokba 30 visszakerülő földdel összekeveredvén, hamarosan eliszaposodott, szűrőhatása megszűnt és ennek folytán az alagcsövek közötti, említett hézagok is csakhamar eldugultak. Mindezek folytán az eliszaposodott 35 kavicsréteget és az eldugult alagcsöveket aránylag igen rövid (2—3 havi) időközökben rendbe kellett hozni, vagyis kénytelenek voltak az árkokat felbontani, a kavicsbeteget és a csöveket tisztítani és újból elhelyezni. Más szóval az eddigi alagcsöve- 40 zések íaz említett okokból nemcsak műszakilag voltak tökéletlenek, hanem tetemes karbantartási költségeket is okoztak. A találmány az összes eddigi hátrányokat hatásosan kiküszöböli ós azonkívül to- 45 vábbi előnyöket nyújt. A találmányt mindenekelőtt az jellemzi, hogy felső felükben áttört felületű lalagcsövcket alkalmazunk és ezeket szoros, hézagmentes csatlakozással helyezzük el. A csövek felső 50 felületén, célszerűen, a csőkeresztmetszet felső harmadára kiterjedően alkalmazott áttörések (lyukak, furatok vagy hasítékok, stb.) lehetővé teszik a csövekhez érkező vizeknek minden veszteglés nélkül való be- 50 fogadását és elvezetését, tehát a fent elsősorban említett hátrány kiküszöbölését. A találmány szerint továbbá az alagcsöveket befogadó, magukban véve ismeretes árkokba átmenetileg, vagyis az alagcsöve- 60 ,zési munka idejére alkalmazott, kiemelhető válaszfalakat helyezünk, melyekkel az árkokat a szűrőanyagot, különösen kavicsot és az árkok betömésére való földet befogadó, külön-külön terekre osztjuk. Ez- 65 zel a megoldással módunkban áll, hogy la kavicsréteget az éppen szükségles kavicsmennyiségnek megfelelően, pontosan megszabhassuk és a kávicsrétegnek az árokba visszakerülő földdel való keveredését meg- 70