128052. lajstromszámú szabadalom • Hangfelvevő és hangvisszaadó berendezés
!$#8« Megjeleni 1941. «vi október hó 15. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 1280S2. szám. IX/d. osztály. — M. 11S46. alapszám. Hangfelvevő és hangvisszaadó berendezés. May Alajos mérnök, Székesfehérvár. A bejelentés napja: 1939. évi október hó 24. Ismeretesek oly hangfelvevő és hangvisszaadó berendezések, amelyeknél szalagalakú, végnélküli hanghordozót alkalmaznak; a hangbarázdák a szalag hosszirányá-5 ban haladnak. E berendezéseknél a hanghordozó egy vagy több vezetőgörgőn és a vágás, illetőleg a hanglevétel helyén alkalmazott támasztó eszközön zárt görbe mentén egyszerű hurok alakjában halad 10 végig. Bár az ilyen hanghordozóra lényegesen hosszabb műsorszámok vihetők fel, mint a szokásos tárcsaalakú lemezekre, a szalag hosszát az a körülmény korlátozza, hogy kompendiózus berendezésben csak 15 rövid hurok elhelyezésére van mód, vagy pedig a berendezés méreteit a ma szokásos felvevő, illetőleg leadó berendezésed, méreteivel szemben oly mértékben kellene megnövelni, ami az így nyert szalaghosz-20 szál nem állana arányban. Ismeretes olyan hangfelvevő és hangvisszaadó berendezés is, amelynél szalagalakú, végnélküli hanghordozót úgy vezetnek, hogy a hanghordozó pályája egy 25 részén tekercset alkot, melyre a hanghordozó kívülről fut fel és amelyrőj a hanghordozót a legbelsőbb menetnél húzzák le. A tekercs egyik lapjával vízszintes alapon fekszik és azt vízszintes tengelyű görgők 30 támasztják alá. Ezenkívül ugyancsak görgők támasztják meg a tekercs legbelsőbb menetét, mely görgőknek függőleges tengelyük van. Az így megtámasztott tekercs menetei szorosan feküsznek egymásra. Ennél 35 a berendezésnél fényképészeti úton, tehát fényérzékeny rétegben fénysugárral létesített hangnyommal ellátott hanghordozót alkalmaznak. Ugy találtuk, hogy a hanghordozó ily vezetése nem foganatosítható kielégítő 40 eredménnyel akkor, ha mechanikusan készült, tehát például tűvel vágott hangnyommal dolgozunk. A leggondosabb gyártás és szerelés mellett sem lehetséges; a nagyszámú görgőt úgy elkészíteni, hogy a 45 görgők csapágjr aiban kismértékű mozgások fel ne lépjenek. Ezek a mozgások kotyogó hangot adnak, amely a készülék falain, valamint a szerkezet egyéb részein és a hanghordozón; át a membránhoz jut 50 és az erősítőn át jelentkezve a zavarhátteret oly mértékben emeli ki, amely kielégítő jóságú hangfelvételt és hangvisszaadást lehetetlenné tesz. E hátrány elkerülése végett a találmány 55 értelmében a hanghordozó szalag alkotta tekercset helytálló támasztékkal, csupánj belső meneténél úgy támasztjuk meg, hogy a tekercjSi a támasztékon oldalirányú vezeték nélkül lazán függ. Ezáltal a hanghor- 60 dozó alkotta tekercs vezetésénél mindennemű forgórészt sikerült teljes mértékben kiküszöbölni és így elejét vettük azoknak a zavaró zörejeknek is, amelyek forgó támasztékok esetén ily berendezéseknél 65 egyébként el nem kerülhetők. Hogy e vízszintes támasztékról a tekercs le ne csússzék, illetőleg ott előírt helyzetében megmaradjon, célszerű, ha ezt a támasztékot, a szalag haladási irányát 70
