125986. lajstromszámú szabadalom • Hordozóáramos berendezés nagyfrekvenciájú szelektiv védőjelek átvitelére

/ Meg-jelent 1941. évi január hó 15-én. RAGYÁI? KIRÁLYI wj*Mj| SZABADALMI BIRÖSÄÖ SZABADALMI LEÍRÁS 135986. SZÁM. VH/j. OSZTÁLY. — Jí. ííél2. ALAPSZÁM. Hordozóáramos berendezés nagyfrekvenciájú szelektív védőjelek átvitelére. Allg-eineine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi április hó 29. Németországi elsőbbsége 1938. évi április hó 30. A találmány hordozóáramos berendezés nagytrekvenciájú-szelektív védelmi jelek átvitelére. Mivel ezeket a jelekéit többnyire hordozóáramok'kal magukon a védendő 5 nagyfeszültségű vezetékéken viszik ál és mivel az átvitel oly időben történik; amikor a. nagyfeszültségű vezetékben hiba lép lel; az effajta berendezéseknél különösen fcimnáll a. veszélye annak, hogy ezeket a 10 csekély átviteli energiájú jeleiket vándor. hullámok, fényíveik vagy egyéb nagyfeszültségű zavarók okozta behatások zavarják. Ezek a zavarok a szelektív védelmi átviteleket különböző módon béfolyásölhaf-15 jáik. így pl. a nagyfrekvenciájú csatornáit • a nagyfesz ültségbem fellépő zavar megszakítja, ha a nagyfeszültségű vezetékbein vezetékszakadíáis vagy rövidzárlat történik. Eme zavaroknak a valószínűsége többiek 20 között függ a nagy frekvenciájú készülékek csatolási módjától. Mivel gazdasági okokból e készülékeket legfeljebb két fázishoz csatolhatjuk, ezeket a zavarókat csak azáltal csökkenthetjük, ha ía készülékekéit 25 lehetőleg különböző vezetékrendszerek fázisaira kapcsoljuk. További zavar lehetősége a nagyfrekvenciájú rezgéseik folytán adódik, melyek nagyfeszültségű zavarnál, pl. íényív, vagy-30 pedig vándorhullám folytán létesülnek és melyeik a vevőben jelátvitel benyomását keltik. Végül a zavar harmadik fajtája ugyancsak ilyen ieiszültségzavarokból adódik, ha azoknak HZ amplitúdója oly nagy-35 igya . válik, hogy a vevőkben túlvezérlés •;••• lép fel, úgyhogy a vevőkhöz csatlakoztatott jelfogók leesnek. Ebben az esetben-, pl. egy zavaró feszültség a nyugalmi áram megszakításának a- benyomását kelti akkor is, ha ez a nyugalmi áram továbbra 40 is fennáll. Az eddig ismeretes nagyfrekvenciájú szelektív védelmi rendszerek vagy olyan eljárások szerint 'dolgoznak, melyeknél hiba esetében az elfeinallomáshoz frekviem- í5 ciát küldenek, hogy az ottan esetleg az elleiná Uiomásbam jelenlévő f rekven ciáva'l való összehasonlítás után gyorslekapcsolásra vezessen, vagypedig hogy effajta frekvencia a telep nyugalmi áÍlapo:Láb'ain 50 vivődik át és hiba felléptekor pedig lekapcsolódik. Mind a két esetijén a fent említett zavarokkal szemben nincsen biztosíték, úgyhogy a szelektív védelmi jelnek a, hamis benyomása, folytán zavaró Iciváli- 55 fások történnek, vagypedig a kívánt gyors kiváltást meggátolják. Ajánlották már azt is, hogy egy szakasznak a gyorskiváltását ne azzal létesítsék, hogy a megzavart szakaszon át kiváltó jelet 60 visznek át, hanem hogy a meg nem zavart szakaszokon át zárójelet továbbítanák, úgyhogy csupán azokban az állomásokban, melyek zárójelt nem fogtak fel, történik a gyorskiváltás. Mivel azonban a nagyié- 65 szültségű zavarok nemcsak a megzavart szakaszban hatásosak, hanem a szomszédos és különösen a párhuzamosam futó vezetékrendszerekre is hatnak, ez az elrendezés sem nyújt 'biztosítókot arra, hogy 70 gyorskiválfás valóban megtörténjék, ha a vevő a zárójelet nem fogta fel. Az ismeretes szelektív védelmi reindszereknek e hátrányait a találmány értelmében akként küszöböljük ki, hogy a felvett 75 nagyfrekvenciájú jelet csak akkor használ-