125984. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lökésszerű feszültséggel történő katódsugárkeltésnél a lassú katódsugárrész elnyomására, illetve szabályozására

Meg-jelent 1041. évi január hó tő-éu. HAflYAR 1Í1KÁLY! Tg. SZ4BADALMT RTftrtBÁr, •, )t >•>' SZABADALMI LEIRAS 125984. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. JS. 536S. ALAPSZÁM. Berendezés lökésszerű feszültséggel történő katódsugárkeltésnél a lassú katódsugárrész elnyomására, illetve szabályozására. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi január hó 9. Németországi elsőbbsége 1938. évi január hó 12. Katód sugarakat, csatornasugarakat és közvetve röntgensugarakat is gyakran lökésszerű feszültséggel létesítenek^ E keltési módnak az egyenfeszültséggel szemben az a hátránya, hogy a feszültség esése folyamán olyan katódsugaraik: keletkeznek, melyek a fősugaraknái lassúbbak és így sok esetben nom kívánatos összetételű sugár-keverék létesül. Katóidgyógyászati célokra való lassúbb sugarakat a felelnyelik, melyek ott .hozhatnak létre. Lassú jfneses mezőkkel vagy 10 sugaraknál, pl. használatkor a sőbb bőrrétegek káros hatásokat sug-araknak máj 15 rekeszekkel való kiküszöbölései ismeretes. A sugárkeveréknek a mágneses szétválasztása azonban, különösen, széles és gyors katódsugárnyalábnál igen nagy kiterjedésű és erős. mágnesmezőket igé-20 nyel, melyeknek előállítása igen költséges. A rekeszekkel kiválasztott katódsugarak is nem kívánatos röntgensugarakat hoznak létre, melyek, pl. katódsugaraknak gyógyászati célra való hasz-25 nálatakor. a kezelőszemélyzetre károsak. E nehézségeiket és hátrányokat a találmány értelmében lökésszerű feszültséggel létesített katódsugárnyalábban a lassú katódsugárrésznek az elnyomásá•oval, illetve szabályozásával akként küszöböljük ki, hogy a kisütöedényhez, pl. a katód-, csatorna- vagy röntgensugárcsőhöz, párhuzamosan, szikraközt kapcsolunk, melynek átütési közét úgy állít-35 juk be és műkcdósbelépését úgy késleltetjük, hogy az, a kisütőedény feszültségének csökkenése folyamán előre meghatározott tetszés szerinti pillanatban üt át, a kisütőedónyt rövidre zárja és ezzel a katódsugárkeltést megszakítja. 40 A feszültséget, amelynél a katódsugárzás, illetve a csatorna- vagy röntgensugárzás a párhuzamosan kapcsolt szikraköz átüt, őse folytán megszakad — és ezzel a sugárkeverék összetételét —, a 45-párhuzamosan kapcsolt szikraköz, átütési közének a változtatásával szabályozhatjuk. A párhuzamos szikraköz igen kicsi átütési közeinél, pl. a keltett összes katódsugaírak sebességé gyakorlatilag 50 egyenlő. A cső kisülésének megindulásától a szikrával létesített rövidzárlatig terjedő időköz a szikraköz, (átütési köz) átütési feszültségétől függ és az átütési köz 55 változtatásaival szabályozható; erre az időtartamra azonban a szikraköz hozzávezetésének a hossza, önindukciója és kapacitása — mely megosztott is lehet — befolyást gyakorol, iigy hogy a villa- ö0> mos értékeknek a hozzávezetósékben való változtatásával is szabályozhatjuk az időtartamot. Igen nagy feszültségeknél a levegőben keltett szikra hossza igein nagy lenne. 65 Ennélfogva nagy feszültségeknél gyakran előnyös, 'ha dielektrikumként nyomás alatt tartott, esetleg szabályozható nyomású levegőt vagy gázt, vagy folyékony dielektrikumot, pl. olajat használunk. 70 Különösen előnyös, ha dielektrikumként kémiai elemet használunk, mely a kisüléskor nem bomlik. E! célra különösei] alkalmasnak bizonyult a kén.