125949. lajstromszámú szabadalom • Jobbos-balos bútorzár
Megjelent 1941. .évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BllNiSAG SZABADALMI LEIRAS 125949. SZÁM. VIII ti. OSZTÁLY. — 8ch. 3928. ALAPSZÁM. Jobbos-balos bútorzár. 8chuschitzky Béla magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1940. évi április hó 9. Bútorok jobb- vagy baloldali ajtószárnyára tudvalevőleg nem lehet ugyanazt a zárat felszerelni és így a bútorasztalosoknak állandóan kétféle zárat ß kell raktáron tartani és azokat a felszerelésnél kiválogatni, ami egyrészt nagyobb pénzbefektetést igényelj másrészt pedig . munkatöbbletet okoz. E hátrány kiküszöbölésére készítettek már jobbos-10 balos bútorzárakat, amelyeket tehát fel lehet szerelni akár jobboldali, akár pedig baloldali ajtószárnyra; ezeknél a záraknál két, egymástól különálló kulcsvezető nyílást és a zár belsejében, a két nyílás 15 között elrendezett komplikált himbaszerkezetet alkalmaztak, ami a zár gyártási költségét jelentékenyen növelte,úgyhogy ezek a zárak sokkal drágábban szerezhetők be, mint a közönséges bútorai) zárak és így olcsó tömegbútorokhoz nem használhatók. A találmány szerinti jobbos-balos bútorzárnak előnye rendkívül egyszerű szerkezetében van, úgyhogy ezek a zárak ugyanolyan áron gyárt-25 hatók, mint a közönséges bútorzárak. A találmány lényege az, hogy a zár reteszét a kulcsvezető nyíláson átmenő zár-hossztengelyhez képest kétoldalra szimmetrikusan elrendezett és a zár-30 nyelvhez, vagy az azt működtető tolószervhez hozzáerősített rugók, illetve rugalmas lemezek, vagy pedig ugyanazon rugónak, illetve rugóknak szimmetrikusan fekvő ágai alkotják, továbbá, hogy 85 a zártokfedélen háromágú kulcsnyüás van alkalmazva és a zártok belsejében, kívülről beállítható akasztó-, illetve átváltószerv van elrendezve, mely egyik 40 45 50 helyzetében a zár-hossztengelytől egyik oldalra, másik helyzetében pedig a zárhossztengelytől másik oldalra fekvő rugóba, vagy rugóágba, illetve ágakba kapaszkodik és ezeket a kulcsszakái útjából kitérített helyzetben tartja. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a zártok belsejének nézete, a tokfedél és az akasztószerv eltávolítása után, a 2. ábra a zártok, külső nézete a háromágú kulcsvezetőnyílással, a 3. ábra a zárt ok-fedél belső oldalának és a rászerelt akasztó-, illetve átváltószervének nézete, a 5?» 4. ábra a 3. ábra A—B vonala mentén vett metszet, az 5. ábra a zártok belsejének nézete a zárba dugott kulccsal együtt, az akasztószervnek pontozott vonallal való feltün- 60 tetésével, a 6> ábra pedig részletrajz. A rajzon (a) jelöli a zártok fenéklapját, (b) 0 fedőlapot, (c) a zárnyelvet, (d) a vele egy darabot alkotó tolólemezt, (f) ennek ^ vezetőhasitékót, (g) a zártok falából kiálló és a vezetőhasít ékba nyúló vezetőcsapot, (h) pedig a kulcsnyílást, melynek a zártok fedelén három, egymáshoz képest 90°-kal eltolt (hls h 2 , h 3 ) ága van a kulcs- 70 szakái átbocsájtására. A kulcsnyüás célszerűen a zár hosszközépvonalában fek-
