125923. lajstromszámú szabadalom • Éles fényképészeti tárgylencse

Megjelent. 1941. évi január hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI AliADALMI BIEOSAG SZABADALMI LEIRAS 125933. SZÁM. Vll/tl. OSZTÁLY. Z. 231». ALAPSZÁM. Éles fényképészeti tárgylencse. Carl Zeiss gyári eég 1, Jena. A bejelentés napja 1940. évi január hó 31. •'• A találmány éles (anasztigmiás) íény­iképészeti tárgylencse erős donga-alakú eltorzítással, lU0°-nál nagyobb képszögek számára, mely gyűjtő- és öttől aránylag 5 nagy távolságban elrendezett szóró leticso­,: rendszerből áll. Ilyen tárgylencsék isme­retesek és lehetőleg jó képelőállítás el­érésére a gyűjtőrendszernek különböző alakokat adtak. 10 A találmány szerint gyűjtő és szóró ! lencserendszer különösen előnyös kombi­nációja adódik ki, ha gyűjtő-lencserend­szernek olyan tárgylencsét választunk, melynek a lényzárhely minden oldalán 15 több félholdalakú, homorú oldalukkal a fényzárhely felé fordított tagja van és 1 pedig a íényzárhely minden oldalán e hellyel szomszédos szóró- és legalább egy gyűjtőtag, mim ellett a szóró- és a gyűjtő-20 tagnak egymással szomszédos fénytörő felületei különböző erősen vannak gör­bítve ós Ja szórótagoknak a fényzárhely­. hez legközelebb fekvő fénytörőfelületek tetőpontjai közötti távolság nagyobb, 25 mint e két felület göríbületi sugarainak abszolút értékéből kapott érték számtani közepének négyötöde. Ilyen módon élesen ,;; rajzoló fényképészeti tárgylencsét kapunk, mely a feltételezett nagy képszögeknél 30 pig'y fényerősséget mutat. Önállóan használandó fényképészeti tárgylencseként gyűjtőrendszerek:, úgy, r mint itt,, szóró lencserendszerrel kapcso­latban van javasolva, már ismeretesek. 85 Ezeket az ismeretes tárgylencséket már aránylag nagy képszögeknél, kb. 100o -nál és e fölött akarták felvételek számára használni. Emellett azonban az eltorzítás 40 50 messzemenő kiküszöbölését akartaik elérni ós nem volt előre látható, hogy a gyűjtő­rendszerek, a további képszögnagyítás céljából, a szórólencsővel kapcsolatban (melynél erős donga-alakú eltorzítás ki kerülhetetlen, hogy a ikfrp szélén elegendő világosságot érjünk el) jó tulajdonságai­kat megtartják. Amennyiben eddig tárgy­lencséket a találmány tárgyánál hasz­nált járulékos rendszerekkel ellátott gyűj­tőrendszerek alakjában használtak, azok arra szolgáltak, hogy a gyűjtőrendszer lorzítóhibái ellenében gyakoroljanak ha­tást. Minthogy a találmány szerinti tárgy­lencse szórórendszerétől vetített látszóla­gos kép rendesen, nem állítható elő kép- 55 rnezőgörbülésmentesen, nzíu'f. a gyűjtő­rendszer úgy van kialakítva, hogy e képmezőelgöi'bülést kiegyenlíti. A szóró­rendszer sxínhibái azonban elkerülhetők, ha ezt a rendszert a tárgy felé fordított 60 egy szórólencséből és azután következő gyűjtőlencséből állítjuk össze, melynek (v) értéke kisebb, mint a szórólencséé és a gyűjtőrendszer felé fordított szórórend­szernek végfelülete íiomoriifelület. A képhibák különösen messzemenő ki­küszöbölésének elérésére célszerűnek! bi­zonyult, a szórórendszernek összes fény­törő felületeit, melyeknek görbületi fél­átmérője kisebb, mint e rendszer góctávol­sága,, homorú oldalukkal a gyűjtőrendszer felé fordítani. Ha ezt és a szórórendszer színhibáinak megakadályozására az előbb említett feltételt betartjuk, akkor lehet­ségesnek bizonyult e rendszert csak a gyűjtőrendszer felé fordított szórólenesé-65 0 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom