125887. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés ellenütemű csatolású erősítőkhöz
Megjelent 1941: éti január hó 15-én. MAßTAB KIRÁLYI #fiSj» SZABADALMI BIRÓSAS SZABADALMI LEÍRÁS 125887. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — L. 8112. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés ellenütemű csatolású erősítőkhöz. i ... i €. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1940. évi április hó 5. Németországi elsőbbsége 1939. évi április hó 6. Ellenütemű csatolás útján linearizált erősítőknél fontos, hogy az erősítő bemenetelének és kimenetelének lezáró ellenállásai ne befolyásolhassák az ellen-5 ütemű csatolást, inert különben megtörténhetik, hogy a lezáró ellenállások változtatásakor növekszik az erősítő íütyüiési hajlama. A kimenő kapcsolásra nézve ezt a feladatot már kielégítően meg-10 oldották oly módon, hogy az említett lezáró ellenállásokból (pi. a csatolt rajz 2. ábrája szerinti kapcsolási elrendezés R3, R 4 és R 5 ellenállásaiból) és az erősítő kimenő (Rá) ellénáíiásábőrhídkapcsölast 15 alakítottak. Ismeretes, hogy valamely A erősítő bemenő kapcsolását a csatolt rajz 1. ábrája szerint szintén hídkapcsolássá lehet alakítani. Emellett a Wls W 2 , W 3 és W 4 20 ellenállások értékének nagynak kell lennie, nehogy az Ur átvivő csillapodása túlságosan megnőjön. Ez azonban avval a következménnyel jár, hogy az átvivő Ci és C3 földkapacitásai belolyást nyer-25 nek az ellenütemű csatolási út fázisára, még pedig elsősorban nagyfrekvenciájú áramok erősítése esetében. Az ellenütemű csatolási úton ilymódon létrejövő ellenőrizhetetlen fázisforgatási lehetőség vi-30 szont nagyon hátrányos, mert könnyen fíityülési hajlamot idézhet elő és csak bonyolult fáziskiegyenlítő hálózati művek segélyével küszöbölhető ki. A találmány szerint e hátrány elkerü-35 lése végett úgy létesítünk részarányos bemeneteli kapcsolást, hogy a bemeneteli átvivőt két részarányos tekercseléssel látjuk el, e tekercseléseket két ellenállással terheljük meg és az ellenütemű csatolás feszültségét az átvivő és az ellenállások i0 szimmetria pontján vezetjük ki. A csatolt rajz 2. ábrája a találmány példaképeni kivitelét szemlélteti. Az Ui átvivőnek a—b és a—c részarányos tekercselései vannak, melyek az 4& Rz és R» ellenállásokkal vannak megterhelve. Az ellenállások az A erősítő első fokozata belső ellenállásának megfelelően vannak méretezve, lehetnek azonban nagyon nagy értékűek is. Az Ua átvivő- 50 , bői és az R;ÍJ R 4 és R 5 eílenallásökból álló kimeneteli kapcsolás d pontjából a bemeneteli kapcsolás a pontjához folyó ellenütemű csatolási áram az \J1 átvivő két tekercsében egymással ellenkező irá- 65 nyú, de eg*yforma erősségű, úgyhogy a bemeneteli tekercselésben nem lép fel ellenütemű csatolási feszültség. Az Uj átvivő tekercskapacitása párhuzamos az R4 és R 5 ellenállásokkal; ez utóbbiak az eo elienütemű csatolási kör fázisa befolyásolásának elkerülése végett kis értékűek. Az R! és R2 ellenállásokon, melyeknek e szimmetriapontja földelve van, azonos ellenütemű csatolási feszültség jelent- 65 kezik. Az erősítő bemenetele nagyohmosan van az Rj ellenálláshoz kapcsolva. Ha ez nem volna lehetséges, úgy az Rt ellenállással a bemeneteli kapcsolás megfelelő utánzatát kell párhuzamosan kap- 70 csolni. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lehetővé teszi az erősítésnek az ellenütemű csatolás változtatása útján
