125877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy hatóképességű derítőföldek előállítására kénsavas feltárással

f i*s^«r"W Megjelent 1941. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI KffiÚSÁG SZABADALMI LEÍRAS 125877. SZÁM. IV. h/l. (IV/i.) OSZTÁLY. — I. 4042. ALAPSZÁM. Eljárás nagy hatóképességű derítőföldek előállítására kénsavas feltárással. Ipari Robbanóanyag Részvénytársaság, Budapest és dr. Ing. Berezeli Harry oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi április hó 6. Növényi és állati olajok és zsiradékok, valamint ásványi olajok szí'ntelenítéséhez használt derítőföldeket általában úgy állítják elő, hogy a kiindulási agyagot vízr 5 zel iszapolják és az így kapott iszapot, rendszerint sósavval, feltárják. Sósav helyett egyéb savakat, így pl. kénsavat is alkalmaznak. A feltárás a reakciósefegy főzésével történik. A feltárás folyamán 10 airra törekszenek, hogy a derítői öld minél nagyobb mértékben táródjék fel és hogy kovasavhidrái Iártalma minél nagyobb legyen. E célt sósavas, feltárással, közönséges nyomáson való főzéssel tudták légin könnyebben elérni. A feltárás foka ós ezzel a derítőképesség az alkalmazott sósiav mennyiségével bizonyos határig fokozatosan nő. majd meghatározott savmeinnyiségcknél nagyobb savmennyiség alkalma•><) zásánal a derítőképesség csökken. A legjobb eredményi akkor érték el, midőn Í00 súlyrész száraz kiindulási anyagra 36, legfeljebb 38 súlyrész HCl-t alkalímaztak. Ilyen adatokat találhatunk Eckart és A. 2ő Wirzmüllcr «Die Bleicherde» című 1929. évben 2. kiadásban megjelent könyv 58— 59. oldalain.-Kísérleteink során hasonló eredményeket kaplunk. Nyomáson és magasabb hőmérsékleten sósavval feltárt de-' : 30 rítőföld színtelenítő hatása nem növekedcü, sől legtöbb esetben csökkent. E kísérleteket sósavval egyenértékű mennyiségű kénsavval megismételtük. Közönséges nyomáson való főzésnél a sósavas feltárásnál 3f> kapott eredményekhez hasonló, azonban általában gyengébb eredményeket kaptunk. Nyomás alatt magasabb hőmérsékleten vég>o 5& zett kénsavas feltárásnál azonban a sósavas feltárással ellentétben a kapoíl derílőföld színtelenítő képessége, meglepő módon lé- 40» nyegesen növekedett. Kitűnt továbbá, hogyha a nyersanyag 100 súly rész szárazanyagára számítva 36—38 súlyrész sósavnak megfelelő, 49—52 súlyrésznyi menynyiségű 'kénsavmoEohidnálnál nagyobb j,f> mennyiséglet veszünk, akkor a nyomás alatti, magasabb hőmérséklelen való feltárással kapott derítőföld színtelenítő képessége, nem várt módon, igen nagy mértékben növekszik. Ez a növekedés annál meglepőbb, mert pl, az idézeti Eckart és Wirzmülleir-féie könyve, továbbá a 339.919. "~sz."~"ínémeT~szatradaTmi~TeIrás értelmében minél messzebbmenő a feltárás, tehát minél nagyobb valamely derítőföldnek a kovasavhirirát tartalma, annál jobb a színtelenítő képessége, márpedig a kénsavas feltárásnál a feltárás foka nem nagyobb. Ösiszehasonlító kísérleteinkből kilünt, hogy 36°/o sósavval nyomás nélküli'feltárással 60 az 59.80/0-os Ikovasiavtartalmú nyers agyagnak a kövasavtartalma 72.3<>'o-ra emelkedett. A 36 súlyrész, HCl-el egyenértékű, vagyis 49 súlyrész kénsavmonohidrát alkalmazása esetén, midőn a feltárást azonos 65-ideig, de 4 atm, túlnyomásnak megfelelő hőmérsékMen végeztük, a kovasav tartalom a kész termékben 72.0°«-ra emelkedett, — vagyis a feltárás foka gyakorlatilag ugyanaz volt, — ezzel szemben a kénsav- 70 val feltart derítőföld színteLenílőképességc 40%-kal volt nagyobb, mint a sósavas feltárással, kapott deirítőföldé. Az összehasonlító kísérleteknél 4 atm, nyomáson sósav-