125872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos szigetlőanyagoknak alkalmas keményíthető kondenzációs termékek előállítására
Megjelent 1941. evi. január lio lő-en. MAGYAR frlRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125872. SZÁM. IV/h/1. (Vll/g.) OSZTÁLY. — F. 8847. ALAPSZÁM. Eljárás villamos szigetelőanyagoknak alkalmas, keményíthető kondenzációs termékek előállítására. , Gesellschaft zur Förderung - der Forschung- auf dein öebiete der technischen Physik an der Eidgenössischen Technischen Hochschule, Zürich. A bejelentés napja 1939. évi október hó 28. Ismeretes, hogy a nem keményíthető, vagyis termopiaszlikus. műgyanták, mely tK pl. aniiiii és íormalatnid savanyú kozeguen végzett kondenzálásából és a . 5 sav utólagos eltávolításából, vagy sztirol és más etiéiék polimerizálásából származnak, villamos szigetelőanyagokként a fenolokból és formaldehidből előállított, kemény it hetőkondenzációs termékeknél 10 sqkkai alkalmasabbak, mert dielektromos veszteségeik különösen kicsinyek, továbbá dielektromos veszteségeik a írekveiiciátőí különösén kévéssé függnek és kúszóáramokkal szemben fokozott biz-15 tonságot nyújtanak. Számos esetben azonban ezeket a nem keményíthető műgyantákat nem alkalmazhatjuk, mert magasabb hőmérsékleteken bekövetkező meglágyulásuk megengedhetetlen. Ezért 20 gyakran keményíthető műgyantákat kellett alkalmazni, habár ezek tulajdonságai kedvezőtlenebbek. A találmány olyan eljárás, mellyel sikerült oxiariivegyületekből és formal-25 dehidből kapott, keményíthető kondenzációs termékeket molekulás felépítésük megfelelő átalakításával olyan dielektromos tulajdonságokkal felruházni, melyek a termo plasztikus termékek tulajdon-30 ságaival összehasonlíthatók. JVÍegfigyeltük ugyanis, hogy a normális fenpplasztok molekulájában a fenolhidroxilcsoport az. a ä poláris csoport, mely a villamos váltótér és a hőmérséklet 40 45 hatása alatt a dielektromos veszteségeket 35 okozhatja. E megfigyelésből kiindulva, sikerült ezt a poláris csoportot vegyi úton úgy rögzíteni, hogy a villamos térben szabod mozgékonyságát csaknem teljesen elveszni. Ezt a rögzítést a találmány értelmében azzal érjük el, hogy az ariihidroxiiesoportokat olyan vegyületekkel alakítjuk át, melyek egyrészt olyan eterezett ariloxicsoportok létesítésére képesek, melyeknek ~ á hé m ét ér ézett ár iihídrö xilcsópörf ö kká 1 összehasonlítva, a villamos térben messzemenően csökkentett mozgékonyságúak és melyek másrészt maguk nem visznek be 50 polaris csoportokat a fenoplaszt molekulájába. Kiderült, hogy ezeknek a céloknak aralkilvegyületeiv kiválóan megfelelnek. Külön ösen alkalmasaknak bizonyultak 55 benzilvegyületek, pl. benzilklorid, dibenzilszulíát és ezek homológjai, továbbá telítetlen aralkilvegyületek is, pl. sztirilklorid és más effélék, míg alkilvegyületek, különösen kis molekulájúak, pl. metilvagy etilvegyületek nem adják a kívánt hatást. Alkalmatlanoknak mutatkoztak továbbá acilvegyületek is, mert velük a fenoplaszt molekulájába poláris csoportok jutnak. A találmány szerinti eljárás tehát az arilhidroxilcsoportok éterezésén alapul, mimellett egyidejűleg a reakció megfelélő 60 65 I
