125872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos szigetlőanyagoknak alkalmas keményíthető kondenzációs termékek előállítására

Megjelent 1941. evi. január lio lő-en. MAGYAR frlRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125872. SZÁM. IV/h/1. (Vll/g.) OSZTÁLY. — F. 8847. ALAPSZÁM. Eljárás villamos szigetelőanyagoknak alkalmas, keményíthető kondenzációs termékek előállítására. , Gesellschaft zur Förderung - der Forschung- auf dein öebiete der technischen Physik an der Eidgenössischen Technischen Hochschule, Zürich. A bejelentés napja 1939. évi október hó 28. Ismeretes, hogy a nem keményíthető, vagyis termopiaszlikus. műgyanták, me­ly tK pl. aniiiii és íormalatnid savanyú kozeguen végzett kondenzálásából és a . 5 sav utólagos eltávolításából, vagy sztirol és más etiéiék polimerizálásából származ­nak, villamos szigetelőanyagokként a fenolokból és formaldehidből előállított, kemény it hetőkondenzációs termékeknél 10 sqkkai alkalmasabbak, mert dielektromos veszteségeik különösen kicsinyek, to­vábbá dielektromos veszteségeik a írek­veiiciátőí különösén kévéssé függnek és kúszóáramokkal szemben fokozott biz-15 tonságot nyújtanak. Számos esetben azon­ban ezeket a nem keményíthető mű­gyantákat nem alkalmazhatjuk, mert magasabb hőmérsékleteken bekövetkező meglágyulásuk megengedhetetlen. Ezért 20 gyakran keményíthető műgyantákat kel­lett alkalmazni, habár ezek tulajdonságai kedvezőtlenebbek. A találmány olyan eljárás, mellyel sikerült oxiariivegyületekből és formal-25 dehidből kapott, keményíthető konden­zációs termékeket molekulás felépítésük megfelelő átalakításával olyan dielektro­mos tulajdonságokkal felruházni, melyek a termo plasztikus termékek tulajdon-30 ságaival összehasonlíthatók. JVÍegfigyeltük ugyanis, hogy a normális fenpplasztok molekulájában a fenol­hidroxilcsoport az. a ä poláris csoport, mely a villamos váltótér és a hőmérséklet 40 45 hatása alatt a dielektromos veszteségeket 35 okozhatja. E megfigyelésből kiindulva, sikerült ezt a poláris csoportot vegyi úton úgy rögzíteni, hogy a villamos térben szabod mozgékonyságát csaknem teljesen el­veszni. Ezt a rögzítést a találmány értelmében azzal érjük el, hogy az ariihidroxiiesopor­tokat olyan vegyületekkel alakítjuk át, melyek egyrészt olyan eterezett ariloxi­csoportok létesítésére képesek, melyeknek ~ á hé m ét ér ézett ár iihídrö xilcsópörf ö kká 1 összehasonlítva, a villamos térben messze­menően csökkentett mozgékonyságúak és melyek másrészt maguk nem visznek be 50 polaris csoportokat a fenoplaszt mole­kulájába. Kiderült, hogy ezeknek a céloknak aralkilvegyületeiv kiválóan megfelelnek. Külön ösen alkalmasaknak bizonyultak 55 benzilvegyületek, pl. benzilklorid, diben­zilszulíát és ezek homológjai, továbbá telítetlen aralkilvegyületek is, pl. sztiril­klorid és más effélék, míg alkilvegyületek, különösen kis molekulájúak, pl. metil­vagy etilvegyületek nem adják a kívánt hatást. Alkalmatlanoknak mutatkoztak továbbá acilvegyületek is, mert velük a fenoplaszt molekulájába poláris csopor­tok jutnak. A találmány szerinti eljárás tehát az arilhidroxilcsoportok éterezésén alapul, mimellett egyidejűleg a reakció megfelélő 60 65 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom