125864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lyukacsos kovasav-mészkövek előállítására

Megjelent 1941. évi január hó 15-én. M A G Y A R Tv IR Á L YI »Coli SZABADALMI WRŐSÁfí SZABADALMI LEÍRÁS 125864. SZÁM. VIH/a. (XVII/c.) OSZTÁLY. — A. 4369. ALAPSZÁM. Eljárás lyukacsos kovaföldmészkövek előállítására. J)r. Albert János vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 10. Sok kísérletet tettek nagyfokú lyukacsosságú műkövek előállításara, nagy hő-és hangszigetelőképességük végett. A legkönnyebben lehetett ily köveket no-5 vényi töltőanyagok, különösen parafa felhasználásával előállítani. Eltekintve a parafának aránylag magas árától, különböző okok szóinak általában szerves töltőanyagoknak műkövekben való fel-30 használása ellen. Szervetlen anyagokból már nehezebb nagyfokú lyukacsosságú köveket előállítani, mégpedigannálinkább mennél kisebb térlogaisúlyúnak kell lennie az előállítandó kőnek. Természetes, 35 hogy oly nyers anyagokból kell kiindulni, amelyek már magukban véve is lehetőleg csekély t érf ogat súly uak, pl. habkő, különösen pedig a kovafold és arra kell törekedni, hogy a szemecskéket 2(j oly kötőanyag révén ragasszuk össze egymással, amely szintén lehetőleg csekély térfogatsúlyú. A habkőnek, vagy kovaföldnek,tehát lényegilegtöbbé, vagy kevésbbé reakcióképes kovasavnak hasz-25 nálatakor elsősorban mész szerepelhet kötőanyagként. Ez nyomás alatt, víz jelenlétében gőzölve, a kovasavval mészszilikátot alkot. Minthogy azonban ez a vegyület aránylag nagy fajsúlyú, a kova-30 savszemcséket összeragasztó közbenső anyag csekély térfogatsúlya csak lyukacsos szerkezettel érhető el, melyben a száraz állapotú közbenső anyag légsejtek 'halmazából áll. Mennél finomabbak és 85 egyenletesebbek a légsejtek, annál nagyobb a kő szilárdsága. A légsejtek előidézésére két utat választottak. Az egyik szerint a még le nem kötött habarcsban gázbuborékokat hoztak létre. Ez azonban nem kívánatos 40 vegyszerek hozzáadását tette szükségessé. Mások kívülről vernek be gázokat, különösen levegőt, a habarcsba, ami viszont a habarcs lekötését befolyásolja hátrányosan. Mindkét esetben azonban 45 a gázoK eloszlása a habarcsban nem elegendő finom és egyenletes, főképen azért sem, mert a habarcshab nem marad változatlanul a megszilárdulásig. Az ilyként előállított kövek szerkezetének egyenle- 50 tességc;, sem a kövek szilárdsága nem volt kielégítő. Oly anyagok hozzáadása, amelyek a habképződést elősegítik, illetve a képződött hab allékon mint pl. növényi nyákok, vagy szappan, 55 nem adott jobb eredményeket. Mindezek szerint arra kellett törekedni, hogy a közbenső anyag lyukacsosságát a habképződés elkerüléséve] lehessen elérni. Ez azáltal vált lehetővé, 60 hogy a kőformákba öntendő habarcsot oly nagy vízmennyiséggel készítették, hogy a habarcsnak százalékos szárazanyagtartalma az előállítandó kövek megkívánt térfogatsúlyának felelt meg, va- 65 gyis, ha a köveknek köbméterenként csupán 150 kg-ot szabad nyomniok, úgy a habarcs köbméterének csupán 150 kg száraz anyagot, vagyis 85% vizet kell tartalmaznia. 70 Ezzel azonban ismét újabb nehézség támadt, amelyet le kellett győzni. Ugyanis az ily habarcs lekötési ideje aránylag hosszú. A rendkívül hígfolyós habarcs-