125825. lajstromszámú szabadalom • Készülék robbanómotorok hidegben való indításának megkönnyítésére

Megjelent 1941. évi január hó 2-án. MAGYAR KIKÄLYI #SS SZABADALMI BT1ÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 135825. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. —. M. 11741. ALAPSZÁM. Készülék robbanómotorok hidegben való indításának megkönnyítésére. Meszlényi István oki. gépészmérnök, Budapest. & bejelentés napja 1940. évi január hó 16. . Ismeretes, hogy elgázosító robbanómotoroknak hideg környezetben történő megindítása, ha a motor maga is hideg, "nehézségbe ütközik. E nehézség különösen 5 a szóbanfargó fajtájú motorral ellátott gépjárművek üzemiénél jellent nagy hátrányt, minthogy hideg motor hidegbea való indításának szükségessége a, gépjármű rendeltetésszerű használata közben 10 — téli időben, a motor hosszabb ideig tartó állása után — gyakran felmerül. A szóbanforgó indítási nehézség elsősorban arra vezethető vissza, hogy a motor által az indításkor beszívott hideg le-H>- velőben—jnelyet a, motor, maga is. hideg lévén, nem melegíthet fel —• a rendes körülmények közt alkailmaizott üzemanyag porlasztása hiányos, a rinár elporlasztott üzemanyag jelentős része pedig a motor 20 részeinek hideg felületeivel érintkezve, -ezekre lecsapódik. Elnnek következménye, képen tehát üzemanyagban túl'szegény, indításra kevéssé vagy egyáltailában nem alkalmas robbanókeverék jut a hengerbe, 25 és mlég az, a további hátrány is adódik, hogy a hideg motorfeliileteken lecsapódott • üzemanyag egy része a hengerfalak mentén lefolyik a forgaittyúházba ós felhígít ja az ebben lévő kenőolajat, a gyújtógyertya 30 elektródáira lecsapódott üzemanyag pedig akadályozna a szikraképződést. További hátrányt jelent villamos önin. dítóval ellátott motorok esetében — ha a hidegben való indításra az önindítót hasz-35 náljuk — az, hogy a rendszerint huzamosabb ideig tart.ó indítási kísérletek az önindító akkumulátorát hamar kimerítik, ami az akkumulátor időelőtti elpusztulását okozhatja. Ennek elkerülésére ugyan a gyakorlatban indítási nehézségek esetén iO az önindítós motorokat is kézizel szokták megforgatni, ez viszont fáradságos és kényelmetlen. A hidegben való indítások nehéz voltara és kényelmetlenségére, valamint az £5-anyagi veszteségekre, amelyeket a hideg indítással járó hiábavaló üziemanyagfo- * gyasztás és a kenőanyag ininősógéneik romlása, továbbá, az esetleges alkkumulátorelhastználás okoznak, vezethető visszia 50-nagyrészt az, hogy számos gépjárművet a télLidősziak tartainára teljesen üzemen M: vül helyeznek. A hideg évszakban is használt gépjárművek indítási nehézségeinek kiküszöbö- 55-lésére, vagy legalább is csökkentésére a gyakorlatban számos fogás használatos. Mindenekelőtt arra ügyelnek, hogy az indítás a szokásosnál jóval kevesebb levegővel történjék. Gyakran továbbá a rendes 60 körülmények közt használt üzemanyag helyett olyan üzemanyagot almlmaztnak az indításkor az elgázosítóban vagy fecskendeznek közvetlenül a hengerbe, mely lényegesen több alacsony hőfokon forró 65-alkotórészt tartalmaz, mint az előbbi. Esetleg acetiléngázzal kevert levegőt szívatnak be az indításkor, ami azonban robbanásveszéllyel jár és így mind a motorra, mind pedig a kezeilőszíemiélyzetre 70» igen veszélyes. Szokásos továbbá a hidegben való indítás előtt a hideg hűtővizet leengedni és forró hűtővízzel pótolni, az el -gázosától és a szívóvezetéket forró vízbe