125814. lajstromszámú szabadalom • Nemez

>l»'Sr.ieleiit 14141. évi január lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LE.IRAS 125814. SZÁM. XlV/b. OSZTÁLY. — F. 8867. ALAPSZÁM. Nemez. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/Main. • A bejelentés napja 1939. évi november hó 25. Németországi elsőbbsége 1938. évi november hó 26. Sok esetben megkísérelték már állati sző­röknek és rostoknak inemezkendőben, ka­lapnemezekben .ás technikai niameziekben mesterséges rostokkal való egésizbeni Aiagy 5 részbeni helyettesítését. Ezeknek a törek-, veséknek azonban csak korlátolt eredmé­nyük volt, egyrészt mert a műrostoknak rendszerint nincs elegendő niemezelődői ké­pességük, másrészt hiányzik a nagy rugal-10 másságuk, különösen a kaltózájs foljya­mata szempontjából fontos, nedves áltapotr bau való rugalmasságuk:. Ez a rugalmasság különösein a keratinból való rost any aguk­nál kiváló. 15 Ügy találtuk, hogy állati rastanyagokból és a láncban amidesoportokat tartalmazó, láncalakú, szerves, magasfokú polimerek­ből, különösen az: aránylag rövid .lánctago­kat tartalmazó polimerekből készült, nyuj-80 tolt, íiaigyrngalmiasságú műrostokbél áltó kevert nemezek a legtöbb textil- és meha­nikai-tehnikai célra rendkívül jól alkalma­sak és .e vonatkozásban a cellulóz amur ős­tokból és például gyapjúból vagy vinii­műrostokiból és gyapjúból álló ismert ne­mezeket lényegesen túlszárnyalják. Még tiszta gyapjúból készült nemezekkel szem­ben is az ilyen kevert nemezeknek elő­nyeik vannak, ha az alkalmazott poli­amidrostok hőállósága nagyobb, mint a gyapjúé, ami rendszeres:. Vegyi szempont­ból is, különösein alkálival ós savval szem­ben, az ilyen, kevert nemezek ellenállása nagyobb, mint ;a tiszta gyapjúból vagy (szőr­ből készült nemezeké. A találmány szerinti termékekhez alkal­mas minőségű műirostok előállíthatók pél­dául w-aminokarbonsavakból, vagy ilye-25 30 35 nik tunkc loi'alis s/aima/ekaib >1 pildaii] is/U rí kbol ^ag\ uretauokbol kis/ult m«- 40 ki omolekulai is poliini ra n Ind íule kbol lak­lamok polimeri/alumailjol diamiiuk es dikaiLmisaxak kond n/ácios lenni keiből \alaminl a/ utóbbiak lunkcionalis s/ai­ma/ekciibol mini ts/lu-ekbol Aasj\ ami- 45 di ki ol dii/ocianatokból is diammi kbol •wig\ diglikol jkl )1 \alaininl <hamiiiek di­karboiT-cUak is diglikolok \ag\ aminosa-Aak diamm k dikaiboiis.nak \ag\ dn/o­ciaiialok diamiiuk, diglikolok anurosaAak 50 kcnirt konden/aliimiibol. A rostok előállításához különösen alkal­mas .anyagok a 6-aminohcxainsav polime­ranbidridjei és az 2-kaprolaktá.mból kapott hasonló polimerizátumok, valamint kon- 55 demzációs termékek oly össze levőkkel, ame­lyek hidrofil csoportokkal megszakított szénlácokat tartalmaznak, például étercso­portokkal való megszakításokat, mint a ß — ß' -diaminodietiiléterben vagy aránylag 60 rövid láncú tagokat tartalmazói koinden­zációs termékek, mint például az 1—4-buid­léndiamin. A szokásos szereknek, különö­sen a savanyú kallózó szernek, például kénsavnak, jelenlétében és fehérjeanyagök, 65 illetőleg poliamidrostok lágyító szereinek vagy duzzasiztósizereinek, mint hangyasiav­nak, ecetsavnak, klórecetsiavinak, alkoholok­nak, mint butanolnak, krezi^glikolnak je­lenlétében, különösein meleg kallózó szer 70 esetén igen jó nemezeket kapunk, különö­sen akikor, ha a rostok még göndörítettek vagy felületükön a sajtolásból, eredő egyei­netleínségek vannak. A rostok lehetnek a szokásos, ömleszték- 75 bői dolgozó fonóéi járással előállítottak.. Elő- •

Next

/
Oldalképek
Tartalom