125770. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz vagy egyéb folyadékok vagy anyagok fagyasztására cellákban szellőzővel mozgatott hideg levegővel

Megjelent 1942. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI'<||BHÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125770, szám. XVIII/c. osztály. — S. 17981. alapszám. Berendezés víz vagy egyéb folyadékok vagy anyagok fagyasztására cellákban szellőzővel mozgatóit hideg levegővel. Netzschkauer Maschinenfabrik Franz Stark & Söhne, Netzschkau (Németország). A bejelentés napja: 1939. évi szeptember hó 6. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi november hó 4. Jég •előállítására' való berendezéseknél, pl. a tartányfalakon, elgőzölögtetőfalakon, jégcellafalakon erős korróziós jelenségek mutatkoznak, ha hideghordozókéiit, illet-5 ve hőszállítóközegként nátriumklorid- vagy kalciumkloridoldatokat vagy egyéb, a szerkezeti részeket megtámadó folyadéko. kai: használnak. Ismertettek már oly jégkészítő berendezéseket, melyeknél az említő tett folyadékok használatakor fellépő károk csökkentése végett ezeknek az anyagot megtámadó és emellett drága hideghordozóknak használatát kiküszöbölik. Ekként általában ismeretes, hogy vizet cells Iákban akként fagyasztanak, hogy a cellák mentén hideg levegőt fúvatnak. Az ismert leírások oly berendezéseket említenek, amelyeknél ama téren, amelyben a fagyasztandó vízzel töltött cellák vannak, fú-20 vóval hideg levegőt vezetnek át. Ezeknél az ismert jégkészítő berendezéseknél a jégcellák, valamint a hűtőközegelgőzölöglető különböző terekben vannak elrendezve. E két tér egymással a levegő átvezetése vé-25 gett nyílásokkal van összekötve. A jégoelláknak és léghűtőinek az 1. ábra szerinti elrendezésénél felléphet az a veszély, hogy az óránként szállítandó levegőmennyiség oly nagy, hogy a jégcellák és 30 elgőzölögte tők mentén a levegő kritikus sebességét túllépi, vagyis a levegőnek a jégcellák, levegőhűtők és tartányok falain való súrlódása folytán fejlődő hő nagyobb, mint a sebesség által elért jobb hőátadás. 35 A ventilátor erőszükséglele a nagy levegősebesség miatt szükséges nagy levegőmennyiség és nagy légellenállás következtében igen nagy és ezért a jégkészítés nem gazdaságos. Javasolták már a jégcellák és hűtőtestek egy térben való elhelyezését 40 avégett, hogy a levegő vezetéséhez' való külön csővezetékeket megtakarítsák. Emellett a hűtőlestek kígyócsövekként vannak kialakítva, amelyek a hőszállílóiközeg áramlási irányában elnyújtva fekszenek, tehát 45 a. hőszállüóközeg áramlási irányában a hütend ő jégcellák mellett feküsznek. Ennek; az elrendezésinek nagy hátránya, hogy a hőszállítás a jégcellák és a hűtőlestek közt bizonytalan és tökéletlen. Eme ismert be- 50 rendezésekkel szemben jelentős javítás, hogy a találmány értelmében a jégcellákat és a léghűtőket egy térben akként helyezzük el, miként azt a 2. és 3. ábra mulatja, vagyis oly csoportokban, melyek mindegyi- 55 ke légliűtőtagból és emögött elrendezett cellatagból áll. A léghűtők tehát az egyes cellasorok közt a levegő áramlási irányár ra haránlirányban vannak elrendezve. Minden egyes hűtőlest nagyságát a cellasor nagysága szabja meg. A levegő hőm ér- 60 séklele az első cellasorban emelkedik, a következő csoport léghűtője azonban újból csökkenti, mielőtt a levegő a következő csoport celláihoz jut. Ez a folyamat csoportról-csop'Ortra ismétlődik. A találmány 65 szerinti berendezéssel jeget sokkal kevesebb erőszükséglettel és ezáltal sokkal gazdaságosabban állíthatunk elő, mint az eddig ismert berendezésekkel, mert a ke-