125764. lajstromszámú szabadalom • Kényszerkeringtetésű gőzfejlesztő

Megjelent 1941. évi január hó 3-án. MAGTÁR KIRÁLYI ^QB» SZABADALMI BIRÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 135764. SZÁM. V/e/55. OSZTÁLY. — Jí. 11669. ALAPSZÁM. Kényszerkeringtetésű gőzfejlesztő. La Mont-Kessel Herpen & Co. K. G., Berlin. A bejelentés napja 1939. évi december hó 12. Németországi elsőbbsége 1939. január hó 9. Ismeretes, hogy a gőz-víz-elegyniek a szállítása párhuzamosan kapcsolt, a gőz­víz-clegyet részben, le télé is vezető csőkí­gyókkal, nehézségeket okozhat, mert effajta 5 csőkapcsolásnál :a gőznek éjS a víznek szél­válásától ikelil tartanunk, ami adott esetben, ú- ;n, gőz- és vízpárna képződését eredmé­nyezheti. Ha mármost a vízpárnák a fel­felé vezető és a gőz pá mák a lefele vezető 10 csőrészben vannak, akkor rendkívül nagy nyomás kell ahhoz, hogy a. gőzt és vizel lová.bh nyomjuk, ki vált képen akkor, h.a. ez a folyamai többszörös felfelé és lefelé való vezetésnél összegeződik. Ha nem alkalniaz­i:> nak a vízinek a párhuzamos csövekre való eloszlására külön rendszabályokat, előfor­dulhat, hogy az egyes csövekben az áraim megszűnik és ezek ama helyeiken, ahol csupán gőz van, elégnek. 20 A találmánynak ez. az •alapgondolata!. hogy a gőz-víz-elegy víztartalmát a léteié. irányított csőrészbe valói belépése előtt erő­sen fűlött nem lefelé irányiból! csőrészbeu. annyira csökkentjük, hogy a feni említett 25 párnaképződés veszélye, már nem áll fenn és ekként a. gőz-víá-elégy, pl. lefelé és felfelé irányított csőkígyókban lefelé is ve­zethető anélkül, hogy a, gőznek és víznek szétválásától tartanunk kelleme. Tekintelteíl 80 a cső második részében lévő csekély víz­tartalomra, e részt csekélyebb fűtésű resz­ten kell elrendeznünk, 'tehát az első, erős fűtésnek '.kitett; csőrészt és a második, ala­csonyabb hőmérsékletkörzetben fekvő cső-Só rósz között egyéb tulőfelületeíket, mint pl. egyéb elgőzötögtető felületeket vagy túlhe­vítöfelütetieket keh elrendeznünk. Jelentős javítást iérünk el továbbá, ha az első erősén fűtött esőrészil; osak felfelé, illetve akkéM vezetjük, hogy. íelhajtáhatás keletkezzék, 40 amely járulékos elosztóeről gyakorol. A találmányt á rajzon szemléltetett, .ki­viteli példa 'kapcsán bővebben megmagya­rázzuk; A kazánvíz. az (1) dobból a (2) kerin- 45 getőszivattyúhoz áramlik, amely azt a (3) vezetéken át a (4) elosztóba szállít ja». A (-1) elosztóból az egyes párhuzamosan kap­csolt (5) elgő.zölögtctő csövek indulnak kii. Ezek e helyen közvetlenül a legnagyobb 50 fűtésnek vannak kitéve, úgyhogy a betáp­lált víz nagy része gőzzé alakul át, külö­nösen, .mintáin ebben az esetben forrpontoiii lévő vizet szállítunk be. Az, (5) csövek ez­után a kevésbé, erősen fűtött (6) fű tőiéi ü- 55 letrészbe mennek át, amely a (7) túlhevítő mögött és ennek folytán lényegesen, ala­csonyabb hőimérsékletkörzetben van elren­dezve. A (6) csőrészt függő menetek alkot­ják, melyeknek előnye, hogy egyszerűéin 60 tarthatok és kisebb mértékben piszkolód­nak. Szabadalmi igénypontok: 1. Kényszerkeringtetésű gőzfejlesztő szá­mos párhuzamosain kapcsolt gőzt fej- 65 tesztő csővel, melyre: jelltemző', hogy a betáplált víz először a csőcsoport oly csőrészéin halad át, amely erős fűtésnek van kitéve és a vizel lefelé vezető cső­részt nem tartalmaz és a csövek ezután 70 oly fűtőfelületre vannak átvezetve;, amteiliy

Next

/
Oldalképek
Tartalom