125758. lajstromszámú szabadalom • Sugárzási gőzkazán portüzelésekhez

Megjelenik 1941. évi április hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125758. szám. II/c. (V/e/2.) osztály. — K. 14988. alapszám. Sugárzási gőzkazán porlüzclésckh?z. Kohlenscheídungs-Gesellschaít mit beschränkter Haftung cég, Berlin. Á bejelentés napja : 1939. évi december hó 16. — Németországi elsőbbsége : 1938. évi december hó 28. Szénpor elégetése sugárzási gőzkazánokban eddig alapjában két tüzelési módon történt. A kettő abban különbözik egymástól, hogy a tüzelőanyag salakját az 5 • egyiknél szemcsés, a másiknál folyós állapotban választotlák el és fogiák fel a lűzkamrában és abból ugyanilyen állapotban engedték is le. A salaknak a lűzkamrában való szem-10 csésílésére a láng és a hamutér között hűtőövet kellett alkalmazni légfályol vagy kazáncsövekből levő rostély formájában, vagy pedig a hamuteret magát kellett kazáncsövekkel kibélelni és azt jelentékenyen 15 a szénporláng alatt kellett elrendezni, úgyhogy a lángból kieső hamucseppek a hűtőövön áthaladva, szemcsékké szilárdultak. Akár az egyik, akár a másik kiviteli alakot választották, a tűzkamrát a hamu szem-20 csésítése végeit lefelé meg kelleti nyújtani, hogy a hamucseppeknek esésük közben elegendő idejük legyen a hőleadásra, illetőleg a megszilárdulásra. Ezzel szemben a salaknak folyós álla-25 pótban való eltávolítása esetében hamutölcserék helyett oldalsó salaklefolyató nyílással ellátott salakfürdővályút vagy salakálfolyaló nyílással felszerelt sík feneket alkalmaztak, melyek a salakrészecs-30 kéket felfogták és a láng sugárzó melegének tették ki, amíg jól folyó masszává olvadtak össze, amely önmagától lefolyhatott. A salakvályúi vagy a -salakfenekel általában kazáncsövek alkották, melyek 35 azonban salakvályú esetében csak csekély párolgási teljesítményt adlak, mert a salak a lángnak rájuk való behatását akadályozta, míg salakfenék esetében egymástól eltérő mértékben fűltek, mert a salak a fenék mentében nem egyenletesen me- 40 legedéit és egyik vagy másik helyén salakhegyek halmozódlak fel, míg más helyeken salakfolyók képződtek. Ha nagy terheléseknél esetenként sikerül is ezeknek a hegyeknek a leolvasztása, mégis a salak- 45 lefolyásnak ezek a szabálytalanságai olyan zavaróak, hogy a kazánokat állandó terheléssel kellett üzemben tartani. A nehézségek lényegében onnan származnak, hogy ezeknek a kazánoknak hasábalakú lűz- 50 kamrájuk és vízszintes tűzkamrafeiiekük van, úgyhogy a tűzkamra sarkaiban a salakleválás aránylag nagy, míg éppen ezeknek a sarkoknak a fűtése a leggyengébb. Ehhez járul némelyik kazánnál az is, hogy 55 — különösen részterhelésnél a láng helyzete a tűzkamrában féloldalas. Mindkét tüzelési módnak még az a hátránya volt, hogy a salak szemcsésedésénél, illetve lefolyásánál zavar állott be, ha a 60 kazánokat kisebb vagy nagyobb salakolvadási hőmérsékletű tüzelőanyaggal akarták üzemben Lartani, mint annak a tüzelőanyagnak salakolvadási hőmérséklete, amelyre a tüzelést eredetileg berendezlek. 65 A találmány célja az említeti viszonyok lényeges megjavítása és a találmány lényege az, hogy a sugárzócsövek a lefolyónyílás felé összeszűkülő, pontos vagy megközelítően pontos forgástestet alkot- 70