125746. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés csőtolópadokhoz

Megjelent 1941. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 135 7 46. SZÁM. Xll/e. OSZTÁLY. — W. 0908. ALAPSZÁM. Hajtóberendezés csőtolópadokhoz. Weiss Manfred Aezél- és Fémművel Részvénytársaság-, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi március hó 8. Csőtolópadokon előre lyukasztott ser­, jegalakú (a) bocsot (1. aura) a belé tolt (b) tövissel (munkaiövissel) együtt, az utóbbival x-nél kapcsolt (c) lövisszär 5 közvetítésével a (a) hajtorúd az (e) nyújtókalibereken tolja keresztül. A nyuj­, tott csövet ezután a (b) munkát ovisseí együtt a tolópadból enávolíiják és a (a) hajtorúd a (c) tövisszárat ismét kez-13 deti állásába húzza vissza, mire új (b) munkatövist és új (a) hocsol helyeznek , a gépbe. A 2. ábrárjan a nyújtott (aj csö a (b) munkatövissel együtt a (c) kaliberagyból már kilépett, amidőn a (c) 15 tövisszár az (e) kaliberágyban fekszik, a (d) hajtorúd pedig a kalißeragyig hatolt elóre. Az egyes részek hosszai a követ­kezők: A munkatövis (lx ) hosszának a nyúj-20 tott cső hosszánál, a (c) tövisszár (1 s ) hosszának pedig az (e) kaliberágy (14 hosszánál valamivel nagyobbnalc" kell lennie. A tolópad (13 ) lökeihossza a bocs (10 ) hosszának, á munkatövis (ÍJ hosszá-25 nak és a tövisszár (12 ) hosszának össze­géből adódik. A (d) hajtórudat előre- és hátra mozgató (f) hajtómű miatt a hajtó­< r\id (15 ) hosszának az (1 3 lökethossznál valamivel nagyobbnak kell lennie. így 30 a rudazat hossza igen tekintélyes, miértís a tövisszárnak az (e) kalibersorozaton kívül fekvő részét (g) vezetőszervekkel kel] megtámasztani. Ezek többnyire úgy szerkesztendők, hogy a (d) hajtorúd ke-25 resztülbocsátására szétnyittatnak (2. ábra), vagy pedig a 152269 számú osztrák szabadalmi leírás értelmében az I-ke­resztmctszetüre szerkesztett hajtorúd ke­resztülbocsátására réseket hagynak sza­badon. A tolás alkalmával Lehár a munka- 40 darabon, a munkáló visen és a tövisszáron kívül, a leghosszabb és legnehezebb tag­nak, nevezetesen a (cl) hajiórúdnak és az (1) hajtóművet hajtó motor rotorának arányiag nagy tömegeit is a tolósebes- 45 ségre kell felgyorsítani és a munka löket végén lel ékezni, hogy ezután újból a háLraiutás sebességéle gyorsíltassanak és ismét lei ékeztessenek. Az ehhez igényelt munkaszükséglet nagy mértékben nő a 50 sebességgel. Ezért az eddig gyakorlatban hasznán tológépeknél meg a szokásos, aránylag csekély 1.8—2 m/sec tolósebes­ségnel is a gyorsítási munka többnyire a hasznos munka többszöröse. Ez okból a 55 tolópadok munkasebességét gyakorlatilag nem lehet a fenti határ lóié fokozni. A munkasebesség lokozása azonban nem csupán a költséges tolópadberendezés jobu kihasználása végett kívánatos. A eo tolósebesség fokozása a munkadarab le­hűlését és a munkatövis melegedését is csökkenti. A munkadarab csökkentett hűlése folytán a nyújtáshoz igényelt erő­szükséglet és ezzel a munkaanyag igény- 65 bevétele is csökken. A munkatövis kisebb melegedése annak élettartamát növeli, úgyhogy bizonyos körülmények között a munkatövist nem kell minden tolólöket után kicserélni. 70 A találmány már most a tolósebesséS növelését célozza, a gyorsítandó tömegek legmesszebbmenő csökkentésével. Ezt a találmány szerint azzal érjük e], hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom