125579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koszorúbelek előállítására

Megjelent 1940. évi december hó 16-án. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1355?9. SZÁM. Xl/f. OSZTÁLY. — K. 14968. ALAPSZÁM. Eljárás koszorúbelek előállítására. Kalle & Co. Aktiengesellschaft Wiesbaclen-Biebrich. A bcjjelentés napja 1936. évi június hó 27.* Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 29. Különböző anyagokból, kiváltképen * regenerált cellulózából való mesterséges belek előállítása ismert. Effajta beleket eddig azonban csupán egyenes alakban 5 tudtak előállítani és rrem volt lehetséges ; a természetes „koszorúbejek" elnevezés alatt ismert termékeknek megfelelő hajlított, illetve gyűrűalakíi műbeleket előállítani. 10 Ügy találtuk, hogy kivált képen regenerált cellulózából való mesterséges gyűrű vagy koszorúbeleket akként állíthatunk elő, hogy a szoksáos módon Fonással, merítéssel vagy hasonló módon előállítóit, JT még nedves tömlői felfújt állapotban koszorú alakba hozzuk és előzőleg csupán a koszorú belső oldalán, mégpedig célszerűen eléggé, hirtelenül megszárítjuk és ezt követően minden oldalán egészen 30 megszárítjuk. Ezzel elérjük, hogy a koszorúnak először és hirtelenül megszárított belső oldala erőteljesebben húzódik össze, mint csupán később szárítót l külső oldala, amivel a végső lennék gyűrű- vagy 25 koszorűalakúvá válik, amely alakja —-és ez lényeges — , vízzel való nedvesítéskor vagy a hurkaanyag betöltésekor is maradandóan megmarad. Az új eljárást pl. cellulózahidrát lömlő-90 nél előnyösen akként foganatosítjuk, . hogy a kicsapol'ürdőkből és glicerinező fürdőkből jövő tömlőt gél állapotban "menelszerűen, fűtőt l hengerre vezetjük. Mielőtt a tömlő a fűlött hengerre jutna * Ez ti nap az 0930.1959. M. K. sz. rendeb't 2. §-a értelmében a hivatalnál .-innak Ule.ién telt bo jelöni is napja. A Cseli-S/.lovAk Köztársaságban megadott szabadalom száma: 00410» szorítóhengerpár között halad el, majd 35 levegővel vagy egyéb közömbös gázzal felfújjuk. E felfújt tömlőnek a fűtött hengeren át való vezetésével elérjük, hogy a még gél állapotban lévő tömlő csupán a hengerre felfekvő oldalán, mégpedig 4« igen erősen megszárad, mimellett a hengerfelülettől elforduló oldala a tömlőnek nem, vagy csupán igen kis mértékben szárad meg. Ennek az egyoldalú szárításnak a hatását célszerűen még akként 45 növelhetjük, hogy a tömlő leírt kezelését nedves atmoszférában foganatosítjuk* vagyis pl. a fűtött hengert tiagy-, nedves levegővel töltött szekrényben helyezzük el. Miután a tömlő egyik oldalát ekként 50 megszárítottuk, az egész tömlőt pl. forró levegővel vagy forró gázokkal töltött szárítótérben végleg megszárítjuk. A tömlőt itt is célszerűen még felfúvott állapotban spirálalakban hengeren át vezetjük, 55 mimellett a henger adott esetben fűtött is lehet. A leírt eljáráshoz gyakorlatilag pl. egyetlenegy osztott hengert alkalmazhatunk, amelynek csupán egyik fele előnyösen gőzzel fűtött, míg a másik felét 60 nem fűtjük. Az eljárást folyamatosan és szakaszosan foganatosíthatjuk. A folyamatos eljárásnál a tömlő a szárítószekrény elhagyása után szorítóhengerpáf között, halad átj amely a felfúváshoz hasz- ^5 nált levegő eltávozását megakadályozza és ezután felcsévéljük. A felfúváshoz egyszer használt gázmennyiség tehát a volt cseh-szlovák szabadalmi