125575. lajstromszámú szabadalom • Előkamra, különösen gyorsanjáró nyersolaj-Diesel-motorokhoz

Megjelent 1940. évi deeember hó 16-án. .MAGYAR KIRÁLYIWpSS' SZABADALMI MRdSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125575. SZÁM. V/d/3. OSZTÁLY. — D. 5253. ALAPSZÁM Előkamra, különösen gyorsanjáró nyersolaj -dieselmotorokhoz. Da i ínle v» Be ti z Aktiengesellscha ft, Buttgái't^ Puter tftrlí h eim (Németország). A. bejelentés napja 1929. évi október hó 14.* Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 15. A Diesel-féle eljárásnak gyarsanjáró gépeknél, például jármű- és repülőgépmo­tornál való bevezetése különböző nehézsé­gek leküzdését teszi szükségessé, amelyek 5 különösen abban vannak, hogy a kis hen­geregységekuek megf eleően a terheléssel változó kicsiny tüzelőanyagmennyisége­ket rövid idő alatt jól porlasztva és) el­osztva kell a töltőlevegőbe fecskendezni, 10 h-ogy üresjárattól a legnagyobb fordulat­számig füstmentes elégést kapjunk. A találmány értelmében mindezeket a nehézségeket kiküszöböljük és legjobb eredményeket érünk el azáltal, hogy az 15 előkamrát meghatározott térfogati-, ke­keresztmetszeti és méretviszonyokkal és meghatározott formákkal képezzük ki. A találmány szerinti előkamra egy pél-Uakénti. kiviteli alakját a rajzban az 1. és 20 2. ábrákban vázlatosan, a 3. ábrában kon­**" struktív kivitelben mutatunk be. Az (a) fúvókán át a tüzelőanyagot kú­pos sugárban az előkamrába fecskendez­zük. _J5 kamrának I terében (b) gyujtó-25 gyertya van, amely a keveréket a gép in­dításakor gyújtja. Üzemben ezt a gyertyát kikapcsoljuk. Az I térnek ismert hengeres alakja yan? melynek átmérője magassá­gánál lényegesen nagyobb. Az ahhoz csat­^0 lakozó II térnek lényegesen kisebb át­mérője van, mint az I térnek. Ehhez a térhez néhány köralakú csatorna csatla­kozik, melyek együttesen III teret alkot­nak ós alacsony, gyűrűalakú IV térbe nyílnak, melyhez kúpos gyűrűalakú V tér 35 csatlakozik. Ez köralakú VI csatornába megy át, amely a kamrát a munkahenger elégési (c) terével köti össze. Emellett a IX, III, IV, V és VI terek térfogatai együttesen az I tér térfogatához úgy vi- 40 szonylanak, mint körülbelül 3:11. Ha a VI tér térfogatát egységnek választjuk, akkor az V tér térfogata körülbelül 4—5-szöröse, a IV tér térfogata körülbelül 6—7-szerese, a III tér térfogata körülbelül 45 10—11-szerese, a II tér térfogata körülbe­lül 100—105-szöröse, az I tér térfogata kö­rülbelül 450—470-szerese a VI tér térfo­gatának. Az elmondottakból látható, hogy a VI 50 térrel kezdve minden köv.etkező résztór nagyobb, mint a megelőző résztér. A gép minden különböző fordulatszámnál és ter­helési fokozatnál való kifogástalan elégés szempontjából nemcsak az egyes terek 55 térfogatviszonyai, hanem az egyes terek keresztmetszeti viszonyai is fontosak. A keresztmetszetek azonban nem úgy vál­toznak, niint a térfogatok, hanem kicsiny keresztmetszetek nagyobb keresztme-tsze- go tekkel váltakoznak. Ha egységként ismét a VI tér keresztmetszetét választjuk, ak­kor a IV tér keresztmetszete a VI tér ke­* Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a érteiméiben a volt eseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. 4L jCseb-Szjboyék I^ztársaságba» megjfUlott szal»a,*lal,<>i>l száflia.: }pt0&.£.

Next

/
Oldalképek
Tartalom