125566. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső extrém kicsiny és éles, nagy fényességű fényfolt előállítására
Meg jel ti nt 1!)4(>. évi <li?ct>mb<>r hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI Wat}«SZABADALMI SÍKOSIG SZABADALMI LEÍRÁS - 135566. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY.—— T. 0411. ALAPSZÁM. Katódsugárcső extrém kicsiny és éles, nagy fényességű fényfolt előállítására. Telefunkeu Gesellschaft für drahtlose Telegfrapbie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1939. évi szeptember hó 20. Németországi elsőbbsége 1938. évi szeptember hó 20. A találmány clektronsugárral létesített «agy fényességű'és élességű, igen kis fényfoltot adó egyszerű berendezésre vonatkozik, amely e tulajdonságait a sugár eset-5 leges modulálása alkalmával is megtartja. A találmány szerinti berendezés..alkalmazása különösön a távolbalátáshoz va.lő<nagyfeszültségű katódsugárcsövek esetében célszerű. Az alábbiakban leírt berendezéssel. 10 elérhető fényfolt minőségét jellemző adatként megemlítjük, hogy az kifogáslalaín, fényes, majdnem tetszőleges finomságú, például 600 soros és, annál finomabb rácsok létesítéséhez 'alkalmas és-azt e mií.5 nőségében a sugár modulálása sem befolyásolja. Az ismert berendezésekkel e feladat nem, vagy- csak tökéletlenül; oldható meg; legalábbis azonban e berendezésekben az 20 elektródák felépítése- körülményes. így például olyan bonyolult csőszer kezeteket alkalmazták, melyeknél a fényfolt létesítéséheiZ a katódán kívül nem kevesebb, mint 5—10 további elektródára volt szükség. 25 Egyszerűbb, például 2~~3 elektródából álló efcktródarendszerek alkalmazása esetén alább közelebbről ismertetett okok miatt a foltnak nagy sorszám esetében szükséges minősége még megközelítőleg; sem érhető 30 el. Ezért általános az a nézet, hogy nagy sorszámok csak viszonylag terjedelmes, felépítésű elektródarendszerekkel érhetők el, Csekély számú elektródával kiképezett ismert berendezések például Webnelt-hen-85 gerrrel körülvett kalóriája, rekeszalakú gyorsító anódája és leképező lencséje, például mágnestekercse van. Leképezendő tárgyként e berendezésnél az. anódában.. lévő rekeszalakú kis nyílást használnak:, Minlhogy az elektronok már é nyíláson 40-belül közelítőleg végsebességükkei "haladnak, a világítóernyőn keletkező fényfolt nagysága a tárgy távolságnak a képlávolsághoz való geometriai viszonyától és a rekesz nyílásának nagyságától függ. Igen 45 nagy sorszámok esetén ennek '.következtében, vagy a rekesz nyílásának kell igen kicsinynek, vagy a tárgytávolságnak igen nagynak lennie. Ha a rekesz nyílása igen kicsiny, akkor az azon átjutó elektronok száma erő- 5r > sen korlátozott, úgyhogy nem létesíthető .elegendő fényes fényfolt. Ha viszont a tárgy távolságot növelik, akkor a cső méretei nehezen kezelhetőik, azonkívül nagy üzemi feszültségekjné!, amilyenekre például 55 vetítőcsövek esetében' van szükség, a re- , keszalákú anóda és a vezérlőelektróda, illetőleg katóda szélei között könnyen keletkéznek átütések.. Ily berendezésekben a rekeszalakú anóda szekunderemissziója is 60 zavarólag hat. A találmány szerinti berendezés mentes e hátrányoktól és igen kisszámú elektróda ellenére annak az előbbiekben említett meglepő jó hatásfoka van. A találmányt a 65 továbbiakban a rajzon feltüntetett példakéntl kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1 cső 2 katódájából kilépő elektronok egyrészt a katódát körülvevő negatív, elő- 70 feszültségű, esetleg az áram vezérléséhez használt 3 elektróda, másrészt tág nyílású egyetlenegy gyorsító 4 anóda hatása alá kerülnek. Célszerű, ha utóbbi hengeres
