125549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikátos anyagokból való tárgyak fizikai és kémiai felületi tulajdonságainak megváltoztatására

Megiehiit 1940. évi december hó 2-á.n, MAGYAR KIRUYI #3E# MAliADALMI BlflÓSAfl SZABADALMI LEÍRÁS 125549. SZÁM. . XVII/e. OSZTÁLY. — Ac/*. ,5824. ALAPSZÁM. Eljárás szilikátos anyagokból való tárgyak fizikai és kémiai felületi tulajdonságainak megváltoztatására. Jenaer Glaswerk Schott & Gen. Jena. A bejelentés napja 1939. évi november hó 25. Ismeretes, hogy üvegtárgyak felülete akkor is teljesen máskép viselkedhet, mint maga az üvegmassza (mint ez pl. friss törési felületen mutatkozik), ha azon 5 más üveganyagokkal vagy lakkokkal, gyantákkal vagy egyéb anyagokkal való bekenése vagy bevonása révén magától az üvegtől eltérő összetételű és eredetű réteg nincs is felvive. így pl. valamely törési 10 felületből víz behatására az, üveg alkálija má„r rövid idő múlva távozik és azon vé­kony, alkáliszegény hidrolizált felületi ré­teg keletkezik, mely a további vízmeg­támadást gátolja. Már javasolták, hogy 15 ezt a gátlóhatást az üvegtárgyaknak víz­ben való hosszabb idejű kifőzése révén vagy savoldatokkal, meleg savval, pl. kén­savval vagy savgőzökkel való kezeléssel erősítsék. Azonban kitűnt, hogy ilyen mó-20 don tartós védőrétegeket nem kapunk, el­tekintve attól, hogy a savoldatok sok üve­get erősen megtámadnak, a csiszolásból eredő karcolások láthatóvá válnak ós egyéb felületi érdességek és egyenlőt-25 lenségek keletkeznek. Nyilvánvaló, hogy az előállított hidrolizált, azaz gélszerű, kovasavdús felületiréteg vízáthatolóan marad meg, mechanikailag könnyebben megsérthető,, idővel változik és különösen 80 100 C°-nál magasabb felhevítésnél meg­reped, likaesossá válik, úgyhogy folytató­lagos megtámadásnak ellen nem állhat. Azonkívül ismeretes, hogy üvegfelületek tartós feljavítása, nemesítése savanyú gá-35 zok behatása révén, az üvegnek kb. meg­puhulóhőmérsékleténél érhető el, nyilván­valóan azért, mert ennél a felületi, kova­savdús gelréteg egybeolvadása megy végbe. Azonban ez eljárás alkalmazási le­hetőségei korlátozottak* mert a megpuhu- 40» lási hőmérsékletig való szükséges felheví­tés révén az üvegfelület és üveg eltorzu­lásokat és egyéb változásokat szenved ós pl. optikai lencsék vagy prizmákhoz való alkalmazásuk legalább is meg van nehe- 45. zítve. Az eljárás azért is bizonytalan, mert a megpuhulási hőmérséklet közelé­ben az üveg alkálija vándorlóképes, a fe­lületirétegbe hatol és így a nemesítés többó-kevésbbé csorbát szenved. 50 A találmány szerint azonban az üveg megpuhulási hőmérsékleténél lényegesen alacsonyabb hőmérsékletnél is (rendesen 400 C° alatt) üvegfelületek, valamint egyéb szilikátos, tehát kerámiai tárgyak 55. hathatós és tartós; nemesítését és a fizikai es kémiai tulajdonságuk egyéb messzemenő megváltozását érjük el, ha következő há­rom müveletet végzünk: A kezelendő tárgynak felületét kilúgozott réteggel lát- go juk el, ebbe a rétegbe vizellenálló (wasser­feindlieh) csoportokat tartalmazó anyago­kat viszünk és úgy kezeljük, hogy benső átrendeződés folytán szerkezete egységes lesz és megszilárdul. Az, új eljárás különÖ- 65 sen úgy foganatosítható, hogy a kezelendő tárgyat megpuhulási hőmérséklete alatt fekvő hőmérsékletnél savak és vízellenálló csoportokat tartalmazó anyagok behatásá­nak tesszük ki. A kezelendő felületnek ki- 70>, lúgozott réteggel való ellátása vagy úgy történik, hogy a tárgy felületét kilúgoz­zuk vagy arra, pl. vízüvegből való gél­szerű réteget viszünk fel. A felületnek ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom