125490. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóberendezés fogaskerékváltóművekhez

3legjelent 1940. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BTRÓS.U SZABADALMI LEIRAS 125490. SZÁM V/e 1. OSZTÁLY. — V. 3860. ALAPSZÁM. Kapcsolóberendezés fogaskerékváltóművekhez. J. M. Voitii, cég St. Pölteu. A bejelentés napja 1939. ovi június hó 22. Németországi elsőbbsége 1938. évi június hó 22. A találmány kapcsolóberendezés fogas­kerékváltóművekhez és célja a fogas­kerékváltómű kapcsoló-karmantyújának a két véghelyzetében való egyszerű és 5 megbízható biztosítása. A találmányt menetirányt megfordító hajtóműhöz való alkalmazásának kapcsán írjuk le. Ilyíajta hajtóművek eddig ismeretes ki-10 viteli alakjainak a fordítókarom részére legtcbhnyire három állása volt és pedig egy az előremenet, egy á hátramenet szá­mára 63 egy középállás a nyugalmi hely­zet számára. E három, egymáshoz nagyon 15 közel fekvő kapcsolóállásnál meglevő bizonytalanság mellett e kiviteleknél to­vábbi hátrány különösen még az, hogy a jármű nyugalmi helyzetébein és a fordító­karom középállásánál például valamely 20 előkáposolt folyadékváltómű másodlagos kerekei forogni kezdenek és hogy ekkor az egyik vagy másik menetiránynak a bekapcsolása nehézségekkel jár. Ismeretesek továbbá olyan kapcsoló-25 berendezések is, melyeknél a fenti kivite­lek hátrányai részben azzal vannak kikü­szöbölve, hogy a kapcsolóberendezés a for­dítókaroimnak csak két, nyomódugattyuk révén kapcsolt állásával bir és pedig egy 30 az előremenet, egy pedig a hátramenet számára, mi mellett a váltókarmot mind­két végállásában rögzítőszerkezetek rete­szelik el; a rögzítőszerkezetek működteté­sére, két hidraulikusan vezérelt nyorrió-35 dugattyú van, úgy, hogy e kapcsolóberen­dezésnél összesen négy • nyomódugattyú szükséges: kettő a váltókarmok kapcsolá­sára, kettő pedig azok rögzítésére. E kiviteleknél azomban a rögzítőszerke­zet a fordítókarom által kifejtett erőknek 40 gyakran nem képes ellenállni, ezenkívül pedig a fordítókaromnak a kapcsolási ál­lásokban való biztosítása nem mindig megbizható. E hátrányokat a találmány szerint oly 45 kapcsolóberendezés küszöböli ki, amelynél a menetirányt fordító hajtómű kapcsoló­karmatyújának az eltolására való kap­csolóemelőt ellenirányban mozgatott ve­zérlőemelő mozgat, amely a kapcsolóemelő 50 szabad végén levő, szívalakú kivágással úgy kapcsolódik, hogy a kapcsolóemelőt a vezérlőemelő mindkét végállásában rög­zíti, úgy, hogy átkapcsolás csak a vezérlő­emelő révén foganatosítható. A két, ellen- 55 irányban mozgatott emelő úgy van elren­dezve, hogy középállásukban a két emelő forgástengelyén át fektetett síkban fek­szenek. A vezérlőemelőnek a kapcsoló­emelővel szomszédos végén célszerűen 60 csap van, mely a vezérlőemelőnek a kap­csolóemelő kivágásával való kapcsoló­dásra való. A kapesolóemelő egyik végén levő szívalakú kivágás úgy van' kiala­kítva és elrendezve, hogy az azzal kap­csolódó, a vezérlőemelőn ülő csap mind­két kapcsolóállásban a kivágás két oldala egyikének — amely oldalak merőlegesek a vezérlőemelő középvonalára, ennek vég­állásaiban —• fekszik neki, mimellett e két oldalt oly körívek alkotják, amelyek a mindenkor hozzátartozó kapesolóállásiban a vezéremelő forgástengelye körül vannak húzva. A szívalakú kivágásnak a két, e körívek által alkotott oldal között levő ki­bővülése a vezérlőemelőn levő csapnak a 65 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom