125487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ionkisütőedények szelephatásának növelésére

Megjelent 1940. évi december hó 2-án. M Á G Y á E KI ß Á LYI W^Qx SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125487. SZÁM. Vll/d. (VH/g.) OSZTÁLY. — K. 13859. AITAPSZÁM. Eljárás és berendezés iónkisütőedények szelephatásának növelésére. Karlovitz Béla oki. elektromérnök és Halász Dénes oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1937. évi március hó 19. A találmány eljárás iónkisütőedények működtetésére, valamint az eljárás foga­natosítására való ionkisütőcső. Iónkisütőedények, mint villamos szele-5 pek ismeretesek. Ezeknél az áramvezetés és a zárás szakaszosan váltakozik. Gya­korlatban e kisütőedényeknek többnyire higanygőztöltésük van ós a villamos­áraim egyeniráinyítására, ill. egyenáram-Ki nak váltakozó árammá való átalakítására használatosak. Ismeretes, hogy a villamos szelep belső terének gáz-, illetve gőzsűrűségével a ki­sülési jelenségek szorosan összefüggnek. 15 Az átütési feszültség a sűrűség-, illetve a nyomáscsökkenéssel eleinte arányosan csökken, majd minimális értéken túl ro­hamosan emelkedik. A használatos ion­szelepcsöveknél a gáz-, illetve gőznyomás 20 néhány centiméterről a mikron nagyság­rendig terjedő higanyoszlopnyomás kör­zetébe esik. Nagy áramsűrűségek átveze­tése céljából szükséges, hogy a gáz- vagy gőznyomás meghatározott érték fölött le-25 gyen. E nyomás közelében azonban a visszagyujtás veszélye aránylag nagy, úgyhogy ennek megakadályozására kü­lönböző rendszabályokat kell alkalmazni. Ha azí átütési feszültséget a sűrűség osök-30 kentésével növeljük, akkor a gyújtás megindításánál adódnak nehézségek. Ép­pen ezért villamos szelepként használatos ionkisütőedényeknól nagyfeszültségű és nagyintenzitású áramok átalakításánál 35 nehézségek adódtak. Az ionkisütőedényeket, melyeknél áramvezetés és zárás szakaszosan válta­kozik, akként is működtethetjük, hogy az elektródák közötti kisütötérben a gáz, il­letve gőz sűrűségét az áramvezetési sza- 40 kasz idejére növeljük, a zárási szakasz idején pedig csökkentjük. A gáz, illetve gőz sűrűségváltozását a kisütötérben levő nyomás változtatásával érhetjük el. E célból a találmány értelmében ligy já- 45 runk el, hogy az áramvezetéses szakasz­ban a katódából fejlődő gőzöket fojtással az ionkisütőedény hűtött felébe hagyjuk áramolni. Ekkor az' áramvezetési szakasz idején az igen nagy hőmérsékletű ív foly- 50 tán a katódból fejlesztett nagymennyi­ségű és nagy hőfokú gőzök az áramvezc­tésre alkalmas gőzsűrűséget létesítenek, míg a zárási periódus alatt az ionkisütő­edény hűtött terébe fojtáson át adiaba- 55 tikusan, a hang terjedési sebességével ki­áramló és expandáló gőz a kisülési tér­ben a gőzsűrűséget és a hőfokot oly mér­tékben csökkenti, hogy a visszagyujtás veszélye igen nagy mértékben leszáll. 60 Ennek következtében az ionkisütőedénye­ket nagjr erősségű és nagyfeszültségű ára­mok átalakításéra használhatjuk. A fenti eljárás foganatosításaira való ionkisütőedényeket tehát úgy alaki tjük 65 ki, hogy azokban a gáznyomást, illetve a gáz- vagy gőzsűrűséget az áramvezetési és zárási szakaszoknak megfelelően vál­toztathatjuk. Kis periodusszámú áramok­hoz használhatnánk pl. olyan kisütőedé- 70 nyéket, melynek kisütőterében a nyomást mehanikai úton, pl. dugattyú Hl O Z ff íit íl S Él ~ val változtatjuk. Nagyobb periódusú mok átalakítására ez az eljárás azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom