125428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázzal való hegesztésre

( Megjelent 1940. évi december hó 2-áu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125428. -SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — S. 17916. ALAPSZÁM. , Eljárás gázzal való hegesztésre. Svenska Aktiebolag-et Gasaccumulatór cég-, Stockholm-JLidiiig-ő (Svédország-) A bejelentés napja 1939. évi július hó 1. Svédországi elsőbbsége 1938. évi július hó 14, A gázzal való hegesztést eddig jobboldali hegesztéssel vagy közönséges baloldali hegesztéssel vagy függőleges baloldali hegesztéssel végezték. Mindezeket az 5 eljárásokat az jellemzi, hogy a hegesztőlángot a munkadarab felületére ferdé'i irányították. Az elsőnek említett eljárásnál a láng a kész hegesztési hely felé irányul, míg a másik kettőnél attól elfordul. 10 Jobboldali hegesztés és közönséges baloldali hegesztés, esetében az egymással öszszeh eg esztendő és az alábbiakban „lemez"neik nevezett két rész széleit 30—45° alatti szögben lerézselték. Függőleges baloldali 15 hegesztéshez, melynél a hegesztés iránya függőlegesen felfelé néz, a lemezszélekef uenr rézseli'k le; ez. & hegesztési mód azonban csak 6 mm-nél kisebb lemezvastagságokhoz alkalmas. 20 Minden hegesztő munkánál előnyös, ha a lemezek szélei ott, ahol a tüzelőanyagot a széleik közötti résbe töltjük, felületükön megolvadnak. Elméletileg elegendő, ha •. "" csak a lemezek felülete olvad meg, míg 25 a mélyebben fekvő helyek megolvadására nines szükség. A gyakorlatban azonban a lemezek belső részei is erősen felmelegednek, részben meg is olvadnak, mert a felüléti réteget a lemezek belső részeinek 30 íelhevítése nélkül nem lehet megolvasztani és a. segédanyag betöltéséhez szükséges idő tartamára megömlött állapotban tartami. Az eközben a lemezek belső részeibe átvitt melegmennyiség ugyanúgy, 85 mint a környező levegőnek átadott melegmennyiség, legalább is részben, elkerülhetetlen veszteségnek sziámit, melynek mértékét a hegesztés gazdaságossága érdekéban lehetőleg csökkenteni kell. Ezért a lemez-felületeket gyorsan kell a megönilési 40 hőfokra hevíteni és a segédanyagot gyorsan kell beolvasztani, avégből, hogy a lemezek belső részeibe lehetőleg csekély melegmennyiség menjen át. Ezt a melegmemnyiséget adott lemezvastagság és 45 meghatározott lángzónagyság esetére két érték határozza meg, nevezetesen az a tx idő, mely a felületi réteg megömilésig való felmelegedéséig eltelik, valamint az a ta idő, ameddig a felületi réteg megömlesz- 50 tetten tartandó. Mennél rövidebb ez- a két idő, annál gazdaságosabb nyilvánvalóan a hegesztési munka. A ti idő akkor rövid, ha a lángnak a réseket határoló lemezszélekre gyakorolt 55 hevítő hatása jó, míg a ta idő akkor rövid, ha a láng a hegesztődrótra erélyesen hat vagy iia kevés segédanyag szükséges. Ha a hegesztés stacioner állapot eléréséig haladt előre, akkor a láng a rést határoló 60 felületeket és a töltőanyagul használt hegeszitődrótoit egyidejűleg hevíti. A valóságban tehát a fentemlített, két ti és .t«, idő egybeesik és a hegesztőrés két adott pontj-a közötti távolság hegesztéséhez 65 szükséges idő nem ti és ts összegével, hanem a két időszak hosszabbikával egyenlő. A hegesztéskor tényleg arra törekszünk, hogy ez a két idő egymással egyenlő és így a végeredményül adódó- hegesztési idő 70 lehetőleg rövid legyen. Ha pl. széles rést, mely sok segédanyagot igényel, kell ösz-