125412. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű áramszakító
Megjelent 1940. évi december hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYIW^HA SZARADALMT mií^SÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 125413. SZÁM. VJT/g. OSZTÁLY. — H. 10648. ALAPSZÁM. Nagyfeszültségű áramszakító. H. A. Hidde Nijland mérnök, Laren (Hollandia). A bejelentés napja 1939. évi július hó 11. Németalföldi elsőbbsége 1938. évi július hó 12. A találmány nagyfeszültségű áramszakító, melynek áramszakító szerve, mely rögzített érintkezőkből és azokkal együttműködő mozgó vezetőből áll, - rögzített l fémedényben van. Ennek az edénynek rögzített bevezetései vannak, amelyek az edény falában levő szigetelőkön hatóinak át. Az edény szigetelő folyadékkal, pl. ásványi olajjal tölthető vagy pedig gázt tartalknaz-10 hat, mimellett az áramszakító szerv úgy van a bevezetéshez kapcsolva, hogy az áramszakító szerv az edényből teljesen kihúzható és abba beiktatható, míg a bevezetések feszültég alatt álilnak. l/i A fenti fajtájú áramszakítóikban a mechanikai eszközökkel vagy a házban vagy kamrában - - amelyben az áramkör megszakítása bekövetkezik — keletkező nyomással létesített folyadék- vagy gázáram az ÜO ív termékeil, pl. fém-, szén- és/vagy szálas részecskéket a ház falában vagy pedig az álló érintkezőkben levő nyílásokon át a házat körülvevő térbe szorítja. E részecskék azonban az edény belső Ealára vag\ 2r > pedig azoknak a szigetelőknek felületeire rakódhatnak le, melyeken át a bevezetések az edénybe lépnek és azokon a felületeken a villamosság részére kúszó utakat alkothatnak. Ezenkívül, ha az edénybein 30 valamely szigetelő fohadék, pl. ásványi olaj van, kis részecskék lebegve maradnak és ezek a folyadék szigetelőképességet károsan befolyásolják. Ez magyarázza meg, hogy az olyan áramszakítókban, ame-35 lyekef gjakran kell kapcsolni és vagy melyek kedvezőtlen körűiméinek közölt működnek, a dielektrikum a bevezető szigetelők felülelei mellett és, ha szigetelő folyadékot használnak, az edény egyéb helyein is fellépő szakadás veszélye mért tesz íd szükségessé folytonos ellenőrzést és miért kell a szigetelő felületeiket tisztítani és — szigetelő folyadék esetében — ez utóbbit isimételten megújítani. Minthogy ez áramszakító bevezetéseinek 45 a szigetelői csak akkor tisztíthatók, ha ezek a vezetők feszültségmentesek, általiban azt a megoldásit részesítik előnyben, melynél az áramszakítót, sőt az olyan fajtájút is, amelyet eredetileg szakaszkapcsolóik 50 nélküli alkalmazásra tervezték és amely célból az említett áramszakító érintkező szerve az edényből teljesein kihúzható- és abba beiktatható, míg a bevezetések feiszültség alatt állanak, a feszültség aliatlt 55 álló hálózattal egy vagy két szakaszkapcsolón át kötik össze. A találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli és lényege az, hogy az áramszakító szervet szigetelőanyagból való ház veszi 60 körül, amely azt a teret, amelyben a kapcsolási művelet lejátszódik, teljesen elszigeteli attól a tértől, amelybe a bevezetések belépnek, úgyhogy ez utóbbi térbe az ívnek semmiféle terméke sem juthat be, 65 hogy abban a szigetelési tönkretegye. Ismeretes oly áramszakító szerkezet, amelyben az áramszakílási művelet zárt robbanó kamrában játszódik le, amely» részben szigetelő folyadékba merül és 70 melynek felső részében oly eszköz van elrendezve, mely az áramkör megszakításakor keletkező ív okozta mindennemű gőz lecsapódását teszi lehetővé. Ebben az áramszakítóban, amely nem a hivatkozott faj- 75 táj Vi és amelyben az áramszakító szerv az