125385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás burgonya hypervegetetív nemesítésére, szaporítására és termesztésére

Megjelent 1940. évi november nó 15-én. MAGYAR KIEÁLYIWSBLw SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125385. SZÁM. X/G. OSZTÁLY. JV. 3486. ALAPSZÁM. Eljárás burgonya hypervegetativ nemesítésére, szaporítására és termesztésére. Németh Béla ny. gazdasági akadémiai tanár, Keszthely és Festetics György herceg1

, földbirtokos, Keszthely. A bejelentés napja 1939. évi december hó 14. A burgonya szaporítása és termesztése eddig általánosan vetőgumó útján vagy nemesítőüzemekben magról történt. A találmány szerinti „hypervegetatív szapo-5 rítómócT-nak nevezett nemesítő-, szaporító- és termesztőeljárás úgy helyettesíti a szokásosan termesztett vetőgnmot és magot, hogy a szaporítás anyagául az eddig semmire sem .használt, magjától és gm-10 Hióitól megfosztott burgonyanövényt használja fel, részben vagy egészben, dugványozás (gyökér nélküli szárrész) vagy ültetés (gyökeres szárrész) alkalmazásával. 15 A burgonya hypervegetativ szaporításának fogalma alá tartozik a gyökérzet, a gyökérnyak, a szár és a szárrészek, a levél és a levélrészletek, továbbá a virágszár, tehát a mag és a gumó kivételével 20 a teljes földalatti és földfeletti növény, illetve ennek részei elültetése, illetve eldugváinyozása. A magot és a gumót kivéve, a dugványozás az élő, ki nem szedett vagy kisze-25 dett növény bármely földalatti vagy földfeletti részéneik a földbe való dugványozásával, az ültetés pedig a burgonyatőnek gyökérzettel vagy gyökeres részekre szétszedett állapotban, visszamet-30 széssel vagy visszametszés nélkül a földbe való visszaültetésével történiki oly célból, hogy úgy a dugvány, mint a gyökeres rész a visszaültetés után újból meggyÖkeresedve, vagy anélkül másodter-35 mésű, ú. n. hypervegetativ gumókat, melyeiket sarjügumóknak is nevezünk, hozzanak! létre. E gumóikat étkezésre is, de elsősorban szaporításra és nemesítésre használhatjuk. A hypervegetativ szaporítómóddal a 40 burgonyának elvirágzása és kiszedése előtt szaporítás céljából dugványozásra használt részei: a) A kihajtott csira (guimórész nélkül). b) Az egész szár, visszametszés nélkül. 45 c) Az egész szár, visszametszéssel. d) Az egész szár egy-, két, három- vagy , többrügyes részre vágva levélzettel. e) Az egész szár egy, két-, három- vagy többrügyes részre Vágva levélzet nélkül. 50 f) A levélnyél a hozzátartozó rüggyel. g) A levélnyél rügy nélkül. h) A levélnyél feldarabolva 2^—3 vagy több neszre. i) Szárrészek rügy nélkül. 55 j). Virágszár virágzattal vagy virágzat nélkül. k)i A szárnyas levél egészben levélnyél nélkül. 1) A szárnyas levél egy-egy levélkéje 60 egészben. m) A szárnyas levél egy-egy levélkéje -keresztirányban vagy hosszirányban 2—3 vagy több részire feldarabolva. n) A szárrészek 1—1 kivágott alvórügy© 65 a hozzátartozó levélnyélrészlettel vagy anélkül. -o) Látható A^agy alvórü'gyek egészben vagy szétdarabolva. p) Ugyanezek a részletek az összes 70 fattyú- vagy oldalhajtásokból. E szaporítómódokíban tehát az a lé- •:•.nyeg, hogy a burgonya csiráját vagy földfeletti zöld részeit gyökér nélkül üí>