125367. lajstromszámú szabadalom • Berendezés torzitások elhárítására katódasugárcsöveknél

Megjelent 1940. évi november hó 15-én. MAftTAR KI1ÍLTI SiABAMUfl BIRÓSÍf SZABADALMI LEÍRÁS 125367. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — P. 9616. ALAPSZÁM. Berendezés torzítások elhárítására katódasugárcsöveknél. JN.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég:, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1939. évi április hó 25. Németországi elsőbbsége 1938. évi április hó 25, Katódasugárcsöveknél a katódasugár révén a felcBapódási helyen leírt ábrán torzulások több okból keletkezhetnek. Eziek egyike, elektrosztatikai eltérítőbe-5 rendezések révén eltérített nyaláb esetén, az egyrészt az első lemezpár közötti és másrészt a második lemezpár között ható villamos mező. Ha az egyik lemeapár egyik lemeze a katódához képest állandó, 10 másik lemzie pedig ingadozó potenciálú, e torzulások különösen észrevehetők. Ha pl. a nyalábnak derékszögű négyszögeit kell kitöltenie, a képmező a képtorzító okok folytán derékszögű négyszögű 15 alak helyett trapózalakot mtutathat. A kép a felcsapódóernyőnek az elektródarendszer tehgelyvonalához képest lejtős felállítása következtében is, amint ez az, adóoldalon alkalmazott képet szét-20 bontó csöveknél néha előfordul, trapézalakúra torzulhat. Ez utóbbi esetben javasolták már az eltérítési hely közelében oly miágnieis elrendezését, mely közvetlenül a sugárnyá-25 láb hajláspontja mögött korrigáló mágnesmiezőt létesít. A találmány szerint a torzulásnak mágneses úton való elhárítására más utat követünk. A találmány azon a felismerésen 30 alapul, hogy az elektrosztatikai eljárással ellentétben nem kedvező, ha korrigáló mágnesmezőket a sugárnyalábra az eltéritőszervek közeiéhen engedünk hatni. Ennek megfelelően a találmány sze-35 rinti berendezésben a korrigáló mezőt létesítő mägriessarkokat közelebb rendez-40-45 ziik el a felcsapódást helyhez, mint az. eltérítési helyhez. A korrigáló mjező itt oly helyen hatnak, amelyen a nyalábcsatornának a nyalábbal pásztázott tene nagyobb keresztmetszetű, mint azon a helyen, ahol a nyaláb elhagyja azt a körzetet, ahol az elhajlás niegy végbe. Ennek következtében azon a körzeten belül, amelyen a korrekciónak végbemennie keli, a korrigáló' mezőt elégségesen inhomogénné tehetjük. Ha ellenben az eltérítési hely közelében, ahol a nyalábcsatorna még kiskeresztmetszetű, mágneses korrigáló mezőt alkalma- 50. zunk, ez a mező az egész nyalábesatornára, optikailag nézve, nem csupán korrekciólencseként, hanem ezenfelül még prizmaként is hat, azaz a segédmágnesmező a nyalábot mindenkor eltéríti és a 55-felcsapódlási helyen létesített kép egészében tolódik el« A korrekció szempontjából nem a mágnesmiezőnek a képmezőn át vett közepes intenzitása, hanem az intenzitáskülömbségek fontosak. Elégségesen 60-nagy különbségeket az eltérítési hely közelében való korrekciónál csupán erős mágneses mezőkkel létesíthetünk, úgy hogy ekkor jelentős képeltolódás adódik, feltéve, hogy a mágnes;mező elégséges 65. inhotmtogenitását egyáltalán elérhetjük. A találmány alkalmazása erős intenzitáskülönbségeknek csekély közepes intenizitás mellett való létesítését teszi lehetővé. A találmányt részletesebben a" rajzon 70, látható foganatoBÍtási példájának vázlata kapcsán magyarázzuk meg. A!z