125355. lajstromszámú szabadalom • Szemlencsetoldat monokuláris mikroszkópokhoz

Megjelent 1940. évi november hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 135355. SZÁM. Vlí/d. OSZTÁLY. — Z. 2288. ALAPSZÁM. Szemlencsetoldat monoknláris mikroszkópokhoz. Carl Zeiss gryári cég-, Jena. A. bejelentés napja 1933. évi május hó 5*. Németországi elsőbbsége 1932. évi május hó 12. Folyékony készítményeknek mikroszkóppa-1 való vizsgálatánál rendesen kényszerítve Vagyunk, a mikroszkóp billenőberendezésének használatát mellőzni, mert 5 rézsútos tárgyasztal mellett a készítmény a látótérből elfolyna. Hogy ilyen munkáknál a mikroszkópban mégis rézsútos betekintésünk legyen, a mikroszkóp szemlencsetoldatát úgy szerkesztették, hogy 10 benne a tükörrendszer a kiépsugár járatot megtöri, míg a miikroszkópeső függőleges és a tárgyasztal vízszintes helyzetben maradhat. A feladatnak e megoldása azonban ama hátránnyal jár, hogy a tükör-15 rendszernek a sugárűtba való bevezetése miatt és ama szükség miatt, hogy a legmélyebb helyzetébe süllyesztett eső a tulajdohképeni szemlenesecsővel a műszerállványhoz ne ütközzön, a mikrosz-20 kopnak aránylag magasan kinyúló szerkezetét tételezi fel, ami a műszerrel való ' munkákat nehézkessé teszi és azonkívül az optikai csőhossznak megnagyobbítását tételezi fel, a mikíoszkóptárgyléncsék 25 hibakijavításának, megállapodás szerint, alapul vett csőhosszihoz képest. E hátrány kiküszöbölésére, a tükörrendszert járulékos üvegtesttel egészítették ki, mely a mikroszkópesőbe nyúlik. Az üvegtest bel-30 sej ében a sugárút a sugaraknak levegőben való rövidebb útjának felel meg. Az üvegtest hossza úgy Választható, hogy az optikai csőhossz említett nágyobbítása megint kiegyenlítődik, azaz a levegőben való sugárútnak felel meg, mely a meg- 85 állapodás szabályainak megfelel. Minthogy e üvegtest a mikroszkópesőbei nyúlik be, elkerülhető, hogy a szemlenasetoldat szokásosnál nagyobb mértékben nyúljon ki a mikroszíkopeső fölé. 40 A találmány tárgya a szenilencsetoldat szerkezetének egyszerűsítése, mely a tükrözés ós a sugárátíménet számára tekintetbe veendő, nagyértékű felületek számának csökkentésén alapszik. Ez egyszerű- 45 sítós lehetséges, ha a találmány szerint a tiikörrendszert és a járulékos üvegtestet prizmatestté egyesítjük, mely egy darabból áll és melyből legalább egy, a sugárút által át nem hatott felület a belépő 50 képsugarak irányával párhuzamos es tükörfelületül szolgál. Ilyen módon az optikailag ható felületek szarnia kettővel csökken. A prizmát estnek biztos ágyazására, azt célszerűen két sugárátjmenő felü- 55 létein és több szélén, melyekben többi felülete egymáshoz ütközik, támasztjuk. Különös egyszerű és kényelmesen ágyazandó felület adódik ki, ha a prizmatest olyan üveghengerből áll, melynek egyik 60 végfelülete tengelyéhez képest 90° alatt és másik végfelülette 30°— alatt hajlik és a melyen tengelyével párhuzamosan tükröző felület van köszörülve. A sugárkimeneti felületen a prizmatest a tulajdon- 65 képeni szemlencse felvételére Való csővel támasztható. * Ez a map az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt csefa-szlavá;k szaWadatan hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 50465.