125349. lajstromszámú szabadalom • Lopás ellen védő kerékpárzár
Megjelent 1940. évi november hó 15-én. MÁGYÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 125349. SZÁM. XX/c. OSZTÁLY. •— Sch. 3879. ALAPSZÁM. Lopás ellen védő kerékpárzár. Schnitger August, főmérnök. Lemgo Lippe. (Németország). A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 15.* Németországi elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 12. Az eddig használatos, lopáselleni kerékpárzáraknak sok hátrányuk van.' Ezek egyike az, hogy a zárak majdnem mindig a hátsókerék-villán vannak elhelyezve» De 5 ott egyrészt nagyon szembetűnőek, másrésjzt a védőbádog melletti helyzetükben könnyen bepiszkolódnak. Női kerékpároknál, ahol a ruhavédőháló a hátsókerékvilla fölött van, különös nehézségek adódnak. 10 Itt, főleg sűrűszemű hálóknál szinte lehetetlen a zárat a háló megsértése nélkül elhelyezni és kezelni. Ezeket a hátrányokat úgy kerüljük el, hogy a szabadonfutó agy fékemelőjet alat-15 ki tjük ki zárnak, azaiz a fékemelőn vagy benne rendezzük el a zárat. Így a! -fékemé-lőnek tulajdonképpeni szerepe mellett még a kerékpár ellopása elleni biztosítás szerepét is be kell töltenie. ^0 Az 1—5. ábrák, a találmánynak egy kiviteli példáját ábrázolják. Itt az A f ékemelö köiziépső részébe egy küllőzár van beiktatva. Célszerűen erre csak olyan zárat használunk, (amelynél a kulcsot a ziáróre-25 tesszel párhuzamosan vezetik be. Az ábrázolt kiviteli példánál a c zaróretesz evégből üreges, hogy rajta kereslztül vezethes*sük be a kulcsot. A zár megerősítései, szegecseléssel, hegesztéssel, forrasztással ;JQ vagy más alkalmas módon történhet. Ennek az elrendezésnek előnyei szembeszökőek. Eltekintve attól, hogy a fentvázolt hátrányok itt nem lépnek fel, itt a kerékpárnak egy szerves része biztosító szierkezetté van kialakítva, míg az eddigi 35 zárak járulékos elemek voltak, ami a kerékpár egységes képének és szépségének! rovására ment. Az eddig használatos zárak egy további hátránya az, hogy kulcsra csak a biztosi- ^Q tás oldásához van szükség, a biztosításhoz pedig nem kell kulcs. Ennélfogva idegenek isi le tudják zárni a kerékpárt, kulcs felhasználása nélkül, ami főként akkor hátrányos, ha a járműtulajdonos véletlenül nem hozta magával a kulcsot. Ezt a hátrányt a találmány úgy hárítja el, hogy; a zárretesznek kettős izáróhelyzete van, vagyis, hogy az nyitott helyzetben is le van zárva, úgyhogy csak a hozzávaló kulccsal lehet .akár zárni, akár nyitni. A nem hivatott kézzel való vagy meggondolatlan lezárás tehát lehetetlen. A 2., 3., 4. és 5. ábrán vízszintes ós függélyes metszeteket látunk. A 2. és 4. ábrán 55 a zárretesz nyitott helyzetben van, a 3. és 4. ábrán pedig záróhelyzetben. A zár az a ós b tokrószekből a c reteszből, a _d rekesztőkből és e rugókból áll. A d rekesztők a reteszt mind nyitott (4. ábra), mind 60 záróhelyzetben (5. - ábra) fogva tártjaik, úgyhogy csak megfelelő kulcs segélyével lehet eltolni,. Az e rugónak (2. és 3. ábra) csak azt kell előidéznie, hogy a kerékpár 45 50 * Ez a nap az 5930/1939. M. -E. ez. rendelet 2. §-a érteiméiben a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 582ÍO.
