125336. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéssel és tekercselt izzóhuzallal ellátott villamos izzólámpa

Megjelent 1940. évi november hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RÍRííSÁff SZABADALMI LEIRAS 125836. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. I. 4189. ALAPSZÁM. Gáztöltéssel és tekercselt izzó huzallal ellátott villamos izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvény társaságcég", Újpest. A bejelentés napja 1933. évi február hó 23.* Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 12. A találmány azokra a villamos izzólámpákra vonatkozik, melyeknek izzó huzala tekercselt fémszálból áll és egy viaigy néhány közömbös gázzal van töltve. Ezek-5 nek az izzólámpáknak általában azi a hátj rányuk, hogy a gáztöltés elősegíti az izzólámpában a villamos kisülést, mert az ehhez felhasznált, különösen ritka gázoknak eléggé jelentéktelen a dielektromos 10 szilárdságuk. Ennek következtében ezekben az izzólámpáikban könnyen fényív keletkezik, amely tönkreteszi az izzólámipát. Javasoltaik mái a fényív keletkezésének megakadályozása céljából, hogy a 'gáztöltő tésbe bocsájtsanak úgynevezett elektrónegatív gázokat, vagy gőzöket. A gyakorlóiban erre vonatkozólag csupán a nitrogén hozzáelegyítéise vált be. De nitrogént az argónhoz legalább körülbelül 20 15%-os mennyigégben kell hozzáadni, hogy fényív keletkezése megakadályoztassék, emellett természetesen a gáztöltés követ keztében a meleg fokozottabb elvezetése áll be és ezzel az izzólámpa áramkihasz-25 nálása'' romlik. Az izzólámpák bizonyos fajtáinál, például a vetítőlámpáknál, nem elégséges ez sem és a gáztöltésnek legkevesebb 50%' nitrogént kell tartalmaznia, hogy a. követelményeknek megfeleljen, 30 Ez már nagy energiaveszteséget jelent az argón töltéssel szemben. Továbbá javasolták már, hogy az izzólámpába eresztessék foszfor, klór, vagy * Ez a nap az 5980/1939. M. E. ez. rendelet 2. hivataln'al annat idején tett bejelentés napja.. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 60676. más halogén. A foszfor hatása nagyon csekély ahhoz, hogy biztonsággal megaka- 35 dályozza fényív keletkezését. A klór és a többi halogén ezzel szemben hatással van az izzószálra és már egész jelentéktelen mennyiség zavart okoz. ERmólti meggondolásoík alapiján inyíl-i 40 ván, valóvá lett, hogy a jód kedvező hatását célszerű lenne erre a célra kihasZrN nálni, miután ennek az anyagnak van a halogének közül a legnagyobb atomsúlya ós ezért erre a célra a legjobban felhasz- 45 nálható lehetne, ha nem hatna az izzószálra. Megállapítást nyert, hogy a tekercselt fétoszállal és gáztöltéssel ellátott izzólámpába lehetséges csekély mennyiségű jódot bevezetni, anélkül, hogy nyilván- 50 való lenne az izzószálra kifejtett hatása. A teljesen száraz jód nem hat a szál anyagára és egész biztosan kizárja fényív keletkezésének a lehetőségét. A várakozás ellenére ebben a tekintetben a jód egész 55 másképen viselkedik, mintha nem telje- , sen száraz állapotban használnák. A jód adagolása az izzólámpában meszszeimienően fokozható, mivel szemben csak az korlátozza,, hogy a jódgőz magasabb 60 töményítésben leimérhető módon nyeli el a fényt. Tapasztalatok alapján ez ä határ a körülbelül 10 imm-nyi higanyoszlopnak megfelelő nyomásnál fekszik. Minthogy a szilárd jód nagyon máka- 65 csul visszatartja a víz utolsó nyomait, a a értelm'ébein .a volt cseh-sztaváJk szabadalmi