125330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paraffintartalmú kátrányok és ásványolajok kezelésére

Meg-jelent 1940. évi november hó 15-én. MAG JAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125330. SZÁM. Xl/b. OSZTÁLY. — M. 3494. ALAPSZÁM. Eljárás paraffintartalmu kátrányok és ásványolajok kezelésére. Deutsche Erdöl-Aktiengesellschaft Berlm-Schörieberg'. A bejelentés napja 1936. évi július hó 16.* Németországi elsőbbsége 1935. évi augusztus hó 8. A találmány tárgya eljárás, melynek értelméiben paraffintartalmu ásványolajo­kat és kátrányokat szelektíven ható oldó­szerekkel egyszerű módon akként keze-5 lünk, hogy paraffintartalmu raff inalt szén­' hidrogének mellett gyakorlatilag paraffin­mentes kivonatokat kapjunk. Ismeretes, hogy ásványolajokat fenolok­kal, kénessavval, nitrobenzollal, furfurol-10 lal stb. raff inaltak és ekként hidrogéntar­talmuk tekintetében telített és kevésbbé te­lített alkatrészre bontják. Javasolták to­vábbá kátrányoknak kénessavval vagy fe­nollal való kivonatolását is. Ismeretes 15 volt továbbá barnaszénkátrányolajoknak alkohollal való kezelése oly hőmérsékleten, melyen a paraffin folyékony rétegként vá­lik ki. Mindeme eljárások paraffimtartalmú magas dermedéspontú ásványolajoknál és 20 kátrányoknál alkalmazva, a telített szén­hidrogénnek, kiváltképpen a paraffinnak a kevésbbé telített alkatrésztől való elvá­lasztása tekintetében nem vezettek kielé­gítő eredményhez. Ennek oka abban van, 2o hogy az említett olajok és kátrányok csu­pán aránylag magas (50—>60 0° és e fö­lötti) hőmérsékleten vannak olyan hígfo­lyós állapotban, mely az oldószerrel való jó átkeveredés és az akadálytalan réteg-30 képződés miatt szükséges. E magas hő­mérsékletek azonban az oldószer teljesítő­képességét növelik, még pedig a tapaszta­lat szerint azzal a hatással, hogy a kivo­natba nemcsupán a könnyen oldódó alkat­részek, mint a telítetlen szénhidrogének, 35 kén- és oixigénvegyületek, aszfaltok és gyanták mennek át, hanem a nehezen ol­dódó telített szénhidrogének, kiváltképpen a paraffin egy része is. Ennek követ­kezménye, hogy a rafináturnnak, vagyis a 40 nem oldott maradéknak paraffinra való feldolgozásakor utóbbit nem lehet teljesen a kiindulási olajban jelenlevő mennyiség­ben kinyerni. Az olajnak az említett nem eléggé éles szótválasztása nagyobb ihat- 45 rányt jelent a kivonat minősége tekinteté­ben, különösen ha azt útburkolat céljaira való aszfaltra óhajtjuk feldolgozni. Ekkor már csekély paraffintartaloni is a paraffin számos tulajdonsága miatt ismeretesen 50 nem kívánatos. Az ismert eljárásoknak a fentebb vázolt nagy munkahőmérsékletekből adódó' hát­rányai a kívánt mértékben akként sem küszöbölhető ki, hogy a kezelendő olajok- 55 hoz és káitrányokhoizi higítószer eket adunk, mert ha ezt a gyakorlatilag lehetséges mennyiségekben hozzáadjuk, a nagy pa­raffintartalom (folytán a keverék derme­déspontja meghaladja ama hőmérsékletet, 60 amely a paraffinnak a kioldását kizárja. A találmány értelmében a magas derme­déspontú paraffintartalmú olajokat és kát­rányokat kiváltképpen barnaszén-, ipialás­szén- és tőzegkátrányokat szelefetíven ható 65 oldószerekkel, mint fenolokkal, kénessav­* Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi bivata'lnnl annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma 63185.

Next

/
Oldalképek
Tartalom