125296. lajstromszámú szabadalom • Fényívoltóberendezés túlfeszültséglevezetőkhöz

x' *; • ..-« >« «^ - - T",' >., .*»7'V"iV' "* *' ' , » i^V»'"' •' -V"^.^ Megjelent 1940. évi november hó 15-én.^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125396. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. P. 9679. ALAPSZÁM. Fényívoltóberendezés túlfeszültséglevezetőkhöz. Patentverwertungrs-Gesellsehaft mit beschränkter Haftung„Hermes", Berlin, A bejelentés napja 1939. évi július hó 10. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1938. évi július hó 9. A találmány fényívoltóberendezés túlfeszültséglevezetőkhöz, különösein lényegében csővel körülzárt védő&zikraközből álló túlfeszültséglevezetőkhöz, melyeknél • leg-5 alább az egyik elektróda üreges és így Mpuffogóvezetéket alkot. Az ismert ilyfajta védőszikraközőknél a fényív pályáját körülvevő cső rendszerint a fényív behatása alatt gázt leadó anyag-10 ból készült. A csőben ezenkívül még járulékosan is alkalmazhatunk oly anyagot, amely az ív hatása alatt nagymértékben ad le gázt. Ennek a gáznak, valamint az ív hatása alatt a csőben lévő levegő nagy-15 mértékű nyomásnövekedésének, illetőleg kiterjedésének az ívet oltó hatása van. Mint gázleadó anyag különösen alkalmas a fiber. Ezt azonban a készüléknek szabadban való alkalmazásakor légköri be.20 hatásokkal szemben védeni kell. Evégből a fiberből készült cső bemázolható, vagy pedig a fibercsövet egy második csővel vehetjük körül, amely egyrészt jó szigetelő, másrészt a légköri behatásoknak jól áll 25 ellen. Az ilyen védőburkolatok készíthetők fiberszerű anyagokból, kartonpapírból, kemény, alaktartó szövedékből, fából és más hasonló tulajdonságú szigetelőanyagokból és azokat célszerűen, gyantákkal, úgy mint N30 karbamidműgyantával, vagy más aminoplasztokkal impregnáljuk. Az ilyen árammegszakító készülékben rendkívül nagy nyomások lépnek fel és így előfordul, hogy a külső Védőcső a belső 35 nyomások hatása alatt felszakad, míg a belső cső sértetlen marad. 40-45 A külsiő cső megsérülését, illetőleg' feleslegesen nagy igénybevételét, amelyet az az ismert szerkezeteiknél a nagy belső nyomás következtében szenved, a találmány értelmében azzal gátoljuk meg, hogy a két központosán elrendezett csövet nem fektetjük szorosan egymásra, hanem azokat úgy méretezzük, hogy közöttük köz maradjon szabadon. A találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakját a rajz résziben metszetben, részben nézetben mutatja. A belslő 2 cső fiberből, vagy a fentmegadott többi anyag valamelyikéből van és 50 a szerelvények megeirősítésére két végén 4, illetőleg 6 csavarmenettel van ellátva. A cstőbe 10 végén lerézselt 8 elektróda nyúlik, amelyet 12 végén a 16 szerelvénnyel csavarral kötöttünk össze. Ezzel az elek- 55 tródával szemben fekszik az üreges 20 elektróda, mely a szellőzésre: való sapkával villamosan van összekötve. A 2 fibercsfőre csavart 22 sapka egyben a 20 elektródát helyzetében rögzíti. Mindkét 16 60 és 22 végarmaturában 30, illetőleg 32 anyamentes furatok vannak, amelyekben a szabad levegőben fekvő járulékos szikraközöket erősíthetjük meg. Ezeken a szikra* közökön az ívet vezető szarvakat is alkal- 65 mázhatunk. Mindkét 16 és 22 végszerelvény egymással szembefordított végein a légköri behatásokkal szemben védő 36 tokot közrefogó 18, illetőleg 34 hornyokkal van ellátva. Tömítés végett a készülék ösz- 70> szeállítása, nevezetesen a csövek egymásbatolása előtt célszerűen a fibercső egyik