125296. lajstromszámú szabadalom • Fényívoltóberendezés túlfeszültséglevezetőkhöz

x' *; • ..-« >« «^ - - T",' >., .*»7'V"iV' "* *' ' , » i^V»'"' •' -V"^.^ Megjelent 1940. évi november hó 15-én.^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125396. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. P. 9679. ALAPSZÁM. Fényívoltóberendezés túlfeszültséglevezetőkhöz. Patentverwertungrs-Gesellsehaft mit beschränkter Haftung­„Hermes", Berlin, A bejelentés napja 1939. évi július hó 10. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1938. évi július hó 9. A találmány fényívoltóberendezés túlfe­szültséglevezetőkhöz, különösein lényegé­ben csővel körülzárt védő&zikraközből álló túlfeszültséglevezetőkhöz, melyeknél • leg-5 alább az egyik elektróda üreges és így Mpuffogóvezetéket alkot. Az ismert ilyfajta védőszikraközőknél a fényív pályáját körülvevő cső rendszerint a fényív behatása alatt gázt leadó anyag-10 ból készült. A csőben ezenkívül még já­rulékosan is alkalmazhatunk oly anyagot, amely az ív hatása alatt nagymértékben ad le gázt. Ennek a gáznak, valamint az ív hatása alatt a csőben lévő levegő nagy-15 mértékű nyomásnövekedésének, illetőleg kiterjedésének az ívet oltó hatása van. Mint gázleadó anyag különösen alkal­mas a fiber. Ezt azonban a készüléknek szabadban való alkalmazásakor légköri be­.20 hatásokkal szemben védeni kell. Evégből a fiberből készült cső bemázolható, vagy pedig a fibercsövet egy második csővel ve­hetjük körül, amely egyrészt jó szigetelő, másrészt a légköri behatásoknak jól áll 25 ellen. Az ilyen védőburkolatok készíthetők fiberszerű anyagokból, kartonpapírból, ke­mény, alaktartó szövedékből, fából és más hasonló tulajdonságú szigetelőanyagokból és azokat célszerűen, gyantákkal, úgy mint N30 karbamidműgyantával, vagy más amino­plasztokkal impregnáljuk. Az ilyen árammegszakító készülékben rendkívül nagy nyomások lépnek fel és így előfordul, hogy a külső Védőcső a belső 35 nyomások hatása alatt felszakad, míg a belső cső sértetlen marad. 40-45 A külsiő cső megsérülését, illetőleg' fe­leslegesen nagy igénybevételét, amelyet az az ismert szerkezeteiknél a nagy belső nyomás következtében szenved, a talál­mány értelmében azzal gátoljuk meg, hogy a két központosán elrendezett csövet nem fektetjük szorosan egymásra, hanem azo­kat úgy méretezzük, hogy közöttük köz maradjon szabadon. A találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakját a rajz résziben metszetben, részben nézetben mutatja. A belslő 2 cső fiberből, vagy a fentmeg­adott többi anyag valamelyikéből van és 50 a szerelvények megeirősítésére két végén 4, illetőleg 6 csavarmenettel van ellátva. A cstőbe 10 végén lerézselt 8 elektróda nyú­lik, amelyet 12 végén a 16 szerelvénnyel csavarral kötöttünk össze. Ezzel az elek- 55 tródával szemben fekszik az üreges 20 elektróda, mely a szellőzésre: való sap­kával villamosan van összekötve. A 2 fi­bercsfőre csavart 22 sapka egyben a 20 elektródát helyzetében rögzíti. Mindkét 16 60 és 22 végarmaturában 30, illetőleg 32 anyamentes furatok vannak, amelyekben a szabad levegőben fekvő járulékos szikra­közöket erősíthetjük meg. Ezeken a szikra­* közökön az ívet vezető szarvakat is alkal- 65 mázhatunk. Mindkét 16 és 22 végszerel­vény egymással szembefordított végein a légköri behatásokkal szemben védő 36 to­kot közrefogó 18, illetőleg 34 hornyokkal van ellátva. Tömítés végett a készülék ösz- 70> szeállítása, nevezetesen a csövek egymásba­tolása előtt célszerűen a fibercső egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom