125262. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet fonalcsévéknek tartóikról való eltávolítására

^TTTT» Megjelent 1940. évi november hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125263. SZÁM. XlV/b. OSZTÁLY. — B. 14530. ALAPSZÁM. Szerkezet fonalcsévéknek tartóikról való eltávolítására. veskóczi Budaházy Zoltán magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi július hó 25. A szövőgyárakban használt csóvákét, így pl. impregnált papírcsévéket tar­tóikra, különösen a vetélő orsójára, igen erősen rá kell húzni, hogy a eséve a fo­nal lecsévélóse, illetőleg a végzendő szö­véstechnikai műveletek alatt orsóján meg­nő lazuljon. A csóvét oly erősen szorítják az orsóra, hogy azit a szövő a fonal lecsó vélése titán egyszerű lehúzással nem tudja eltávolítani. Eddig a csóve eltávolítására segédesz közöket nem vettek igénybe, hanem igen kezdetleges és az értékes eséve, illetőleg a még értékesebb vetélő megsérüléséhez veziető műveleteket alkalmaztak. Ezek egyike szerint a szövő a vetélőt az orsóval lefelé fordítva, egyik kezével a csóvét, másik kezével a vetélőt megfogva, a vetélőt valami kemíény tárgyhoz, leg­többször a szövőszék valamelyik fómal­katrészéhez többször erősen hozzáverte, hogy így a csévét meglazítsa, az orsóról lehúzhassa. Ennél a műveletnél a vetélő a leggyakrabban megreped vagy fómhe­gye letörik, úgy hogy a vetélő hasznave­hetetlenné válik. Előfordul az is, hogy az orsó odaverése következtében annak a vé­telében ágyazott farg-áscsapja elgörbül és ki kell cserélni. A forgáscsap gyakori cse­rélése könnyen a vetélő megrepedését eredményezi vagy pedig a vetélőben a forgáscsap számára kialakított nyílás -a forgáscsap ismételt cserélgetése követ­keztében annyira kitágul, hogy a feszülve 35 beléje illesztett csap az orsó csapnyílásán már nem íér át. A eséve levételének eddig követett, .ugyancsak kezdetleges másik módja az, hogy a szövő a kemény csóvét, miután ar­ról a fonal kifogyott, valamilyen kemény 40 tárggyal végigveregetve nemileg megpu­hítja, deformálja, míg mlár azi nem ül fe­szesen ive. orsón és több-kevesebb erőkifej­téssel lehúzható. Ez a- módszer a vetélőt megkíméli ugyan, de az ugyancstik jelen- í5 lékeny érteket képviselő csóvét teszi tönkre és így a szövőgyáraknak szintén számbevehető károkat okoz. Mindkét módszer közös hátránya, hogy a szövő, annál is inkább, mlert a eséve 50 csak ismételt ütés ós lehúzási próba után lazul meg annyira, hogy az orsóról leve­hető, a eséve eltávolításával a hasznos és mlegfizetett munkaidőnek igen jelenté­keny részét haszontalan munkával 55 tölti el. A találmány értelmében a esévéknek az orsókról való eltávolítására segédszerke­zetet veszünk igénybe, mellyel a eséve az orsóról minden próbáltatás nélkül, pilla- 60 natok alatt eltávolítható, miiniellett mind a vetélő, mind a eséve teljes biztonsággal sértetlen marad. A találmány szerinti segédszerkezetet a még az orsón szorosan ülő leszőtt, esé- 65 vével kapcsolódásba hozható emelőszerke­zet alkotja, melynek a asévével kapcso­lódó, eéteerűen az orsót villaszerűén körülvevő vége a csévét emelőrudazat ha­tása alatt az orsóról eltávolítja. A: szer- 70 kezet célszerű foganatosítási alakjánál a vetélő szémára való ágyazást tartalmaz, melybe az eltávolító művelet alatt a ve-1élő végét beillesztjük, úgy hogy az eltá­volító erő magán a vetélőn ellentámaszra 75 talál. . ', .'.m

Next

/
Oldalképek
Tartalom