125251. lajstromszámú szabadalom • Egy atmoszféránál nagyobb üzemi nyomású villamos izzólámpa

Megjelent 1940. évi november no 15-én. IA6YAR KIRÁLYI ^533% SZABADALMI BTRÓ8Á0 SZABADALMI LEÍRÁS 125351. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — P. 9389. ALAPSZÁM. Egy atmoszféránál nagyobb üzemi nyomású villamos izzólámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfaforieken cég Eindhoven-ben (Németalföld) A bejelentés napja 1938. évi június hó 9. Németalföldi elsőbbsége 1937. évi június hó 12. Kitűnt, hogy villamos izzólámpáknál az esetben, ha ezek egy atmoszféránál nagyobb üzemi gőznyomással dolgoznak, különösen pedig, ha ez a gőznyomás na-5 gyobb, pl. 5 atmoszféra, vagy még nagyobb, pl. 20 atmoszféra, a bura méreteit a szokásos izzólámpák burájának, méreteinél jelentékenyen kisebbre kell választani. A potenciális energiának a lámpáin ban felhalmozott mennyiségét ugyanis a nyomás ós a térfogat szorzata jelzi, úgyhogy nagyobb nyomásnál kisebb térfogatot kell választani, hogy ez az energiamennyiség ne váljék túlságosan naggyá, 15 ami kellemetlen következményekre vezethetne. Ezek a kisebb búraméretek azonban éppen azért válnak lehetségessé, meri. a nagyobb nyomás következtében az izzószáianyagnak elpárolgott és bizonyos 20 égési tartami után a burafalon lecsapódott mennyisége jelentékenyen kisebb, mint az egy atmoszféránál kisebb üzemi nyomású izzólámpákban. Azonban más, itt fellépő fizikai jelenségek is lehetővé 25 teszik azt, hogy a lámpaburát kisebb méretekkel készítsük. Villamos izzólámpában a bevezetett villamos energiamennyiség csak igen kis ' része alakul át látható fénnyé. Közelítően 30 azt mondhatjuk, hogy a bevezetett energiának kb. 90%-a hővé alakul át. Ezt a hőt az izzólámpát köfcülvevő közegen keresztül vagy konvekcié vagy sugárzás útján kell elvezetni. Ebből érthetővé válik, 35 hogy a búra aránylag kis felülete követ. keztében a falhőmérséklet igen magas, úgyhogy a konvekció a hűtés szempontjából igen fontos szerepet játszhat. A találmány szerinti izzólámpa, melynek üzemi nyomása egy atmoszféránál 40 nagyobb és melynek burája „igen kis méretű" (azaz a bura köbtartalma kisebb 30 em3

-nél), oly kivitelű, hogy a láanpaburának az üzemi állapotban legmagasabb hőmérsékletű részei a lámpát körülvevő, le- tö hetőleg legalacsonyabb hőmérsékletű gázokkal vagy gőzökkel jutnak érintkezésbe. A magas hőmérsékletű testnek áramló közeg segélyével való hűtése tekintetében szokásos felfogással ellentétben, mely 50 szerint a leghatékonyabb hűtést az úgynevezett ellenáramlásos elv szerint kapjuk, amelynél tehát a hűtendő test legalacsonyabb hőmérsékletű részei az áramló közeg lehető legalacsonyabb hő- 55-mérsékletű részével kerül érintkezésbe, mi félismertük azt, hogy a találmány szerinti lámpánál kívánatos ennek az ellenáramlásos elvnek az elhagyása. Jelentékenyen kedvezőbb eredményeket érünk 60-el a találmány szerinti lámpánál azzal, hogy azt a már megadott módon hozzuk a lámpát körülvevő közeggel érintkezésbe. Ennél a lámpánál ugyanis a lámpabiira igen kis méretei következtében az 65 izzótest közvetlen közelében, levő burarészek helyileg határolt túlhevülése áll be, amit minimális méretre kell korlátozni. Lehetőleg kis hőmérsékletű közeg jelentékenyen jobban képes helyi túlhe- 70 vüléssel szemben ellenhatást kifejteni, mint az olyan közeg, mely bizonyos hő-