125237. lajstromszámú szabadalom • Önműködő beszélőgép a lemeztányér felett elrendezettt hanglemeznyalábbal

Megjelent 1940. évi november ho 2-án. MAGYAR KIR Á LYI fXSi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125337. SZÁM. :' IX/d. OSZTÁLY. — H. 10428. ALAPSZÁM. Önműködő beszélőgép a lemeztányér felett elrendezett hanglemeznyalábbal. Holstensson Axel Harald, igazgató Motala (Svédország), mint Holstensson Signhild Maria ugyancsak Motalai lakos jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 23. Svédországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 23. A találmány önműködő beszélőgép, amelynél! a lemeztányér fölött á leját­szandó haniglemeizek nyállábját helyezzük el és mely oly szerkezetet tartalmaz, amely. 5 egy hanglemez lejátszása után a hang­kart erről a lemezről önműködően fel­emeli, azt kifiéllé forgatja, az lendített nya­lábról új lemezt felszabadít akként, hogy az a lemeztányérra essék, majd a hang-10 kart az új lemez lejátszásához szükséges, helyes helyzetbe visszamozgatja., A találmány célja a jelzett fajtájú be­szélőgép^ oly kialakítása, hogy e géppel j különböző nagyságú lemezeket önniűkö-15 dően lehessen lejátszani, azaz amelynél a lemeztányér fellett tartott lemeznyaláb keverten különböző nagyságú hanglteme­zeket tartalmazhat. Nyilvánvaló, hogy e célra oly berem-20 dezésre van szükség, mely a lemeztányér­fal leeresztett hanglemez nagyságát vala­milyen módon megállapítja és • a *. hang­iáit mozgató szerkezetet akként működ­teti, hogy ez a hangkar, ha a lemiezváltás 25 után ismét visszaleng, ahangtűvell a he­lyes helyzetben éppen ,a leeresztett hang­lemezen levő hanghorony kezdetén áll­jon meg, még pedig függetlenül! a hangf­lemez nagyságától!. 30 Ilyenfájtájú beszélőgépek már ismerete­sek. Ezeknél a különböző átmérőjű hangle­mezek önműködő lejátszásiának lehetővététe­lére irányuló feladatot úgy oldották meg, hbgy a lemeztányéir feltett elhelyezett híd­szerkezetben forgathatóan több, sugár- 35 irányú tapintószervet ágyaztak, amelyeik a lemeztányérra leeső hanglemezek moz­gási pályájáhan helyezkednek el. Ha ezeket a tapintószerveket leeső hanglemez éri* úgy azok engednek, azaz forgáscsapjuk 40 körül elfordulnak annyira, hogy az illiejö hanglemez a lemeztányérra leeshet. Ezt a forgómozgást, mely különböző nagyságú lemezekhez más és más, hasznosítják arra^ hogy a hangkart mozgató szerkezetet ak- 15 ként működtessék, hogy a hangkar vissza­térésekor mindenkor a helyes helyzetben álljon meg. Az imént jelzett ismert szerkezetnieík több hátránya van. A tapintószervek, amelyeik- 50 nek mindenkor legalább kettesével keiE jelen lenniök, nehogy a hanglemez fer­dén essék le, útban vannak, ha a lejátszott hanglemezek nyalábját a lemeztányérrói eltávoMtani kívánjuk. Ezért külön béren- 55 dezéseket kelllett alkalmazni, hogy a tá­pintószerve:ket fel- 'és leesappantsák. Ezek a külön berendezések azonban a beszélő­gépet bonyolulttá teszik és drágítják. A tapintósziervek továbbá védtelen helyzeitük 60 miatt könnyen szenvednek alakváltozást, , pl. elhajlást, úgyhogy azután a kívánt mó­don többé nem működnek. A talállmany szerint a jelzett hátrányo­kat azzal hárítjuk el, hogy a bangten» 1 65 zek nyáláÖjának oldalán, mely nyalábból v a hanglemezeket önmagában ismert mó­don oldalirányú elcsúsztatással, azaz ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom