125223. lajstromszámú szabadalom • Túláramkiváltású villamos gyorskapcsoló, különösen aljzatautomata

Megjelent 1940. évi november hó 2-ánl MAGYAR KIRÁLYI W^B» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135223. SZÁM. VII/G. OSZTÁLY. — 8. 17043. ALAPSZÁM. Túláramkiváltású villamos gyorskapcsoló, különösen aljzatautomata. Siemens-Schuck ertwerke Aktiengesellschaft, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 11. A találmány oly yillamos gyorskapcso­lókra vonatkozik, amelyek túláram, vagy rövidzárlat esetén önműködőéin váltanak ki. A találmány célja a kapcsoló ömidejé-5 nek lehetőleg messzemenő megrövidítése, valamint a kapcsolóteljesítmény és az üzembiztonság fokozása, különösen oly esetekben, amikor úgy mint például az úgynevezett aljzatautomatáknál, kis tel-10 jesítményű niotorvédőkapcsolóknál, vala­mint hasonló kapcsolóknál, lényeges, hogy a kapcsoló helyszükséglete lehetőleg ki­csiny legyen, illetőleg- a rendelkezésre álló tér mellett a kapcsolótelj esi tmény optimu-15 mát, az üzembiztonság befolyásolása nél­kül elérjük. A találmány értelmében a kapcsoló egyes részeit úgy rendezzük el, hogy az érintkezők közötti nyomást létesítő rugó-20 szerkezet kiváltáskor az érintkezők kö­zötti nyomást mindaddig fenntartsa, míg a fcapcsoilörugó behatása alatt álló kap­csolótag szabaddá nem válik, azonban a feszültségnek eat követő megszűnése fcöz-25 ben a kapcsolódarabokra hatást már nem fejt ki. Ennek következtében a kikapcso­lási folyamat maga megrövidül, úgyhogy különösen kicsiny, .nyomásálló, lényegi­leg zárt f ényívkamra alkalmazása esetén 3) igen nagy kaposolóteljesitményefehez ju­tunk. Mivel ,a|a érintkezők közötti nyomást létesítő .rugószerkezet hirtelen és azonnal hatástalanná válik kiváltáskor, a kapcsoló önideje, tehát az aa idő, amely a kiváltás 35 kezdetétől" az érintkezők egymástól való elválásáig tart, lényegesen megrövidül. Míg ugyanis az eddig ismert önműködő kapcsolóknál a. tulajdonképeni kikapeso­lási folyamat csak akkor indulhat meg, ha az érintkezőket terhelő rugók feszültsége 40 már ;megs|zünt, a .találmány szerinti kap­csolónál az érintkezők közötti nyomást létesítő rugónak a kapcsolótagrá kifejtett hatása a kiváltás pillanatában, például azáltal, hogy a rugó és a kapcsolótag; kö- 45 zötti kapcsolat megszűnik, azonnal teljes mórtékben szintén megszűnik úgyhogy a megszakítás! szakasz rögtön nyílik és így a folyamat .rendkívül meggyorsul. A találmány szerinti kapcsolószerkezet 50 egyik egyszeirű és szerkezetileg könnyen kivihető alakjánál az érintkezők közötti nyomást létesítő rugót, például a kapcsoló , kézi fogantyúja és a kapcsölótagot be-kap­csolt helyzetben rögzítő kilincs, vagy ha- 55 sonló szerepet betöltő oly szerv között ren­dejzzük el, amely kiváltáskor felszabadul. A kilincsnek nevezett rögzítőszeirkezet le­het önmagában ismeretes mechanikus, vagy önmagában ugyancsak ismeretes 60 elektromágneses berendezés, mely utóbbi­nál kiváltáskor a rövidzárlati áram a tartómágnes gerjesztését megszünteti, aminek az az előnye, hogy elhagyhatjuk mindazokat a részeket, amelyek a mözga- 65 tandó alkatrészeket lezáró mechanikus kilincs zárásának megszüntetésére valók. Előnyös továbbá, ha a kapcsolótagot a találmány értelmében mint hosszirányban .mozgatható rudat képezzük ki, amelyet a 70 kiváltható kilinccsel reteszelt forgóemel- " tyű hajt és amelyen a kapcsolórúgó köz­vetlenül támad, úgyhogy eiz a rugó a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom