125163. lajstromszámú szabadalom • Ajaktest táblaüveg húzásához
Megjelent 1940. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 135163. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — 6r. 8984. ALAPSZÁM. Ajaktest táblaüveg húzásához. Vereinigte Vopelius'sche und Wentzel'sche Glashütten G. m. b. H. cég- St. Ingbert-Saar. A bejelentés napja 1936. évi március hó 28.* Németországi elsőbbsége 1935. évi július hó 31. Az ismert táblaüveghúzó eljárásoknál, amelyeknél Végnélküli üvegszalagot az ömlesztett üvegmasszáiból kihúznak és azt függélyes irányban a húzógépek hűtő-5 garatján bocsátjuk át, többnyire — mint pl. a Fourcault-eljiírásnál — samottból vagy más hőálló anyagból való húzó ajaktesteket használnak. Ezeknél az ajaktesteknél az üvegmassza az ajaktest alsó ol-10 dalán áramlik be és, amikor az ajaktestet az üvegmasszáiba nyomják le, a szájrésen át az ajaktest felső széle fölé emelkedik, úgyhogy a szájrés felső szélénél az állandóan felfelé húzott üvegszálas töve jön 15 létre. A szájrés hosszát a húzandó üvegszalagszélesség szabja meg; alakja ismeretes. Kísérletek igazolták továbbá, hogy az üvegszalag tövét a fent ismertetett és 20 edd'«- általánosan használatos ajaktestalaknál olyan üveg táplálja, amely a luizókádbun levő üvegfürdő különböző áramlási rétegeiből származik. Kzeknek az áramlási rétegeknek, amint mélytürdő-25 mérések mutatták, különböző hőfokuk és így különböző viszkozitásuk van. Az áramlás lefolyása az ajaktest alatt lényegileg olyan, amint ezt az 1. ábra szemlélteti, vagyis az ajaktest alá oldal-30 i*ó! jutó üveg egy része nem szl.'ull fel a szájr'ésben, hanem változatlan irányban továibb halad, a húzótűzhelyet határoló harántfalnál lefelé fordul és azután újabb fordulattal az ajaktest táplálási irányával szemben visszatér; ez az áramlás a hozzá- 35 vezetett áramlat alatt, ettől némi távolságban fejlődik ki. A két áramlat közti iivegrétegttín örvényeknek kell keletkezniük, melyek az alsó, hidegebbé vált áramlat részeit az ajaktest alatt közvetlenül el- 40 haladó felső áramlatba sodorják. Különböző viszkozitású üveg egyidejű húzása azonban a húzott üvegszalag vastagságában egyenlőtlenségeket okoz, melyek az üvegfelszín többé-kevesebbé hulla- 45 mos voltában válnak észlelhetőkké és amelyek ajaktestekből húzott minden üveget jellemeznek. A találmány feladata már. most az, hogy a húzóréshez olyan üveget vigyünk, mely 50 zavartalan áramlláisú üvegrétegből származván, 'egységes hőfokú és viszkozitású. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy azt a hozzáfolyató nyílást, amelyen át az üveget a szájréshez hoesátjuk, az ajaktes- 55 tek hosszoldalára, előnyösen az üve,g|ára,m felé fordult hosszoldalára, helyezzük. Az ajaktest teljes magasságának alkalmas megválasztáeláival a hozzáfolyató nyílást egyenletes hőfokú áramlási rétegibe helyez- 60 hetjük. Ennek a rétegnek az ajaktest által fel nem vett fölös üvege azi ajaktest alatt tovább folyik és a húzókamna hátsó falánál lesüllyedve, a visszaáramló üvegfolyamba jut. 65 * Ez a nap &z 5930/1939. M. U. sz. rond&lot 2. §-a értelmé'bGiii a volt cseh-szlováík szal>a.dalini hivatalnál annak idején tett be .Hentes napja. { A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 63480.
