125147. lajstromszámú szabadalom • Piezoelektromos kristálylemez

Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIElLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 125147. SZÁM. VH/d. (VII j) OSZTÁLY. — T. 6403. ALAPSZÁM. Piezoelektromos kristálylemez. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 30. Németországi elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 31. Rövid hullámok keltésére piezoelektromos kvarclemezek vastagságának irányában terjedő rezgéseket, hosszabb hullámok keltésére viszont ily lemezek haránt-5 irányú rezgéseit szokták felhasználni. A körülbelül 800—1600 méteres hullámhosszúságokkal megszabott átmeneti körzetben azonban a lemez vastagságának irányában terjedő rezgések hasznosítása 10 esetén igen vastag és kedvezőtlen alakú lemezekhez, a harántirányú rezgésiek hasznosítása esetén pedig oly lemezekhez jutunk, melyeknek harántirányú mérete túlságosan kicsiny. Az ilyen lemezek szabatos 15 rögzítésre nem alkalmasak. Eddigelé abból indultak ki, hogy a lemez vastagságának irányában terjedő rezgések hasznosítása esetén a lemezátmérő és a lemezvastagság viszonyának nagyobbnak kell lennie, 20 miiiL 10:1. Ha a lemez vastagságának irányában lefolyó rezgéseket az átmeneti körzetben kíváujuk hasznosítani, akkor a fenti méretezési szabály túlságosan nagy lemezekhez vezet, melyek költségesek és inagy 25 tömegük következtében nehezen rögzíthetők. Éles szélű vagy oly lemezek esetében, amelyeknek például önmagában ismert módon lekerekített sarkaik vannak, a lemez vastagságának irányában lefolyó rez-30 gésekbeii jelentős zavarok lépnek fel. A lulajdonképeni a lemez vastagságának irá-. nyában lefolyó rezgéstanéin egyetlenegy rezionanciahely alkotja, hanem annak legtöbbször több. egymással közvetlenül szom-35 szédos rezonanciahelye van. Ez valószínűleg a következőképein magyarázható: Amíg a lemez átmérője végtelen vagy igein nagy, a rezgési állapot úgy jön létre, hogy a lemezben sík nullám halad ide-oda, amelyet a határfelületek visszavernek. Oly le- 40 mezek esetében, melyek átmérőjének azok vastagságához való viszonya kisebb, a lemezben tovaterjedő sík hullámokról még megközelítően sem lehet szó. A lemezben a hullámok terjedése" bonyolulttá válik és 45 a határoló éles szélek frekvenciaspektrumot okoznak. Ugy találtuk, hogy a lemezvastagsághoz képest nem nagy átmérőjű lemezek vas- -. tagsága irányában lefolyó rezgések ese- £0 tébiein is egyértelmű és egyetlen hulláimot alkotó rezgési folyamatok érhetők el, ha a lemez a találmány értelmében gyakorlatilag éllliapított forgási ellipszoid alakú. Ilyen, lemezt oldalnézetben az 1. ábra tüinteit fel. 55 Matematikai meggondolások azt mutatják, hogy az ily testnek meghatározott önrezgésszáma van. Kísérletekből kitűnt, hogy a forgási ellipszoid nehezen elérhető pontos alakjának betartása nem okvetlenül 60 szükséges. A rezgési folyamat már akkor is egyértelmű, ha a lemez csak megközer lítőleg forgási ellipszoid alakú. A tapasztalat szerint egyhullámú lemezek előállításához elegendő, ha a kvarclemez ha- 65 tárfelületét két vagy több sugárral úgy képezzük ki, hogy oly lemezalak keletkezzék, amelyet a test átmérőjének irányában tekinve az átmérő felénél nagyobb hosszihain határolínak görbe feliületek. Ily 70 megközelítően ellipszoid alakú test keresztmetszetét tünteti fel a 2. ábra. Az ábrából kitűnően az alkotó vonal egyenes vonalból és két különböző sugarú kör-