125137. lajstromszámú szabadalom • Aszimmetrikus vezetőképességű villamos rendszer

Megjelent 1940. évi november hó '4-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 12513?. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — E. 3452. ALAPSZÁM. Aszimmetrikus vezetőképességű villamos rendszer. Allg-emeine Elektricitäts Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 9. Németországi elsőbbsége: 1938. évi augusztus hó 10. A találmány aszimímetrikus vezetőképességű viillamos rendszerne vonatkozik, amint azt, pl. szárazegyenirányítóknál vagy záróréteges fotocelláknál alkal-5 mlazzák. Az effajta rendszerek felépítésére jellemző, hogy hoTdozóeleíktródájuk, azon szorosan tapadó, pl. szelénből való íélvezetőrétegük, ezen a féilvezetőrétegen elrendezett kiváltképpen a félvezető anya-10 gát vagy annak alkatrészét tartalmazó zárórétegük, valamint arra rávitt fémes ellenelektródájuk van. Az ellenelektróda ós a tulajdoniképend íélvezetőréteg között lévő zárórétegnek a 15 működési módja nincsen imléig teljesen tisztázva, Kialakulása számos tényezőtől függ, úgyhogy avégett, hogy egyenletes és mindég reprodukálható eredmjényhez jussunk, ajánlották már, hogy a záróréte-20 get mesterségesen állítsák: elő'. Zárörétegként, pl. szigetelő lakkbevonatot vagy pedig műgyantából való bevonatot használtak. Effajta zárórétegeknek azonban az a hátrányuk, hogy az aszimmetrikusan 25 vezető rendszernek a, belső ellenállását nem kívánatos módon növelik. Az áram át bocsa jtási irányában jobb vezetólképességlhez jutunk, azonosan jő záróihatás miellett, ha a találmány értel-30 miében a termlészetesen képződő' zárórétegr© vagypedig a félvezietőanyaglgal kémiailag rokonanyagból való zíárórétegre sok apró résziből álló nemi vezetőanyagu nemfolytonos vékony réteget viszünk fel. 35 Effajta nemlfolytonos1

réteggel a záróhatás szempontjából előnyös kis távolságot biztosítunk az ellenelektróda ós a tulajdonképeni záróróteig között. A zárórétegen efajta nemi oly tonos réteget kolloidális nagyságrendű nemvezető 40 anyagnak a felvitelével állíthatunk elő. A felvitel maga felgöizölés, felporlasztás, merítés vagy elektroforézis útján történhet. Folyékony kolloid használatakor célszerűen, könnyen és maradék nélkül el- 45 párolgó diszpergáló szert használunk, lígyhogy nem) kellenek különleges rendszabályok ahhoz, hogy a kolloid felvitele után a diszpeirgáló szert megint eltávolítsuk. 50 NönDvezetőkémt sziliciujmldlioxidot alkalmazhatunk, melyet célszerűen alkoholban, mjint diszpergáló szerben koUoidosan osztunk el. Egyéb nemivezető anyagokat is i(pl. báriumszu'lfátot amilacetátban vagy 55 butilacetátban elosztva) előnnyel alkalmazhatunk, melyek egyrészt a záróréteggel és másrészt az ellenelektróda anyagával kémiailag nem reagálnak. Adott esetben ajánlatos, ha a diszpergáló szerhez 60 védőkolloidot adunk, hogy a szuszpendált részek kiválását megakadályozzuk. Előnyös villamos viszonyok elérésének előfeltétele a lehetőleg kis rétegvastagság, amiértis az ne legyen nagyobb, mint 65 10-3

mm. A találmány szerinti asszimetrikusan vezető rendszer felépítése az ábrán vázlatosan feltüntetett alakú lehet. Nikkellé mezzel ellátott vas vagy aluminiumhordo- 70 zóelektródára pl. vákuumban Való felgőzöléssel a tulajdonkópeni (2) félvezetőréteget, pl. szelenréteget, visszük fel. A félvezető szabad felületén van a (3) (

záróráteg, mely nemvezető szelenidből lehet és 75 melynek az arra felviendő nemfolytonos