125052. lajstromszámú szabadalom • Elektróncső-vizsgáló készülék
Megjelent 11J40. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125052. SZÁM. VII/C. OSZTÁLY. — M. 11633. ALAPSZÁM. Elektroncső-vizsgáló készülék. Molnár János fizikus, Pestszentlőrinci. A bejelentés napja 1939. évi szeptember hó 20. Ismeretes, hogy gázkisüléses csőnél a kisülés megindulásához bizonyos minimális feszültség — gyujtőíeszültség — szükséges. Az is ismeretes, hogy a, gázkisüléses 5 cső belső ellenállása az. áramerősségtől függően nagy mértékben változik. E jelenségeket előnyösen fel lehet használni jelen találmány által arra, hogy 'egyrészt rádiócsövek katódájának elektronemittáló ké-10 pességét, vagyis a cső elhasználtság! fokát megállapíthassuk, másrénzt . az elektroncsőbe épített összes elektródák egymásközötti szigetelését megvizsgálhassuk. A találmány által megvalósított cső-15 vizsgálónál a vizsgálandó rádiócső elektródáit két keíepárral folytatólagosan vezetői, érintkezésbe hozzaik, letapogatjuk, a két kefe közé kapcsolt gázkisüléses, csővel és a vele soríbakapcsolt áramforrással, 20 amely legtöbíb esetben maga a. világítási hálózat. A letapogatás úgy történik, hogy egy már megvizsgált elektróda-pár az egyik kefével vezetőileg összekötve marad és a következő elektróda szigetelését ehhez 25 a párhoz képest vizsgláljnk. A levizsgált elektródát ezután hasonló módon megint az előző párhoz, kapcsoljuk és ehhez képest vizsgáljuk a 4-ik elektróda szigietelését. Ezt az eljárást folytatjuk, mí,g az összes 30 elektródákat vágig nem tapogattuk. Ezzel az eljárással az elektródáik közt előállható összes érintkezési kombinációkat végigvizsgáltuk. Ezután bekapcsoljuk a rádiócső fűtését — célszerűen ugyanazzal a 35 vezérkapcsolóval, amellyel eddig az elektróda-tapogatáist végeztük. A katód és a már leírt módon összekötött összes többi elektróda-együttes közé egy áramforrást —. legtöbb esetben váltóáramút — kapcsolunk, valamint vele sor- 40 ban egj ellenállást. Az ellenállással párhuzamosan gázkisülési csövet — ködfény- . lámpát — kapcsolunk egy vele sorbakapcsolt védőellenállással együtt. Az előbbi ellenállás változtatható. 45-Az áramforrás feszültsége ilyen körülmények között megoszlik az elektroncső ekktronútja és a vátloztatható ellenállás között. Ha a változtatható ellenállásra a ködfénylámpa gyújtófeszültségénél kéve- 50 sebb feszültség esik, akkor a lámpa nem gyújt, tehát sötét marad. Ha pedig több, akkor a ködfénylámpa kigyullad. Az elektroncső elektronútjára és a változtatható elienállásra eső feszültségek nagysága a 55-két érték arányától függ. Az egyik — a változtatható ellenállás — egyes állásai ismeretesek, kalibrálhatok, az elektronút elio pedig a mindenkori emissziótól függ. Ha tudjuk, hogy egy adott rádiócső- 60 tipus megfelelő működéséhez mekkora minimális elektronemisszió szükséges, akkor megállapíthatjuk azt is, hogy a változtatható ellenállás mekkora értékénél kell, hogy a ködifénylámpa kigyulladjon, vagy 65 kialudjon. Ha a változtatható ellenállás egyes állásait úgy állapítjuk meg, hogy a különböző csőkategóriák minimális emiszsziós áramánál a ködfénylámpa éppen kigyulladjon, vagy elaludjék, akkor az 70-emissziós áram mérésére és ezzel a rádiócső gyakorlati használhatóságára megfeleld készülékhez, jutottunk. A ködfénylámpát az egész ellenállás helyett lehet annak csak egy részével párhu- 7bipcsoini.
