125030. lajstromszámú szabadalom • Légtelenítő és légbevezető készülék gőzüzemű berendezésekhez

Megjelent 1940. évi október hó 15-én. MAG YAK KIRÁLYI SZABADALMI RIKÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 135030. SZÁM. XXI/a. OSZTÁLY. — Sch. 5792. ALAPSZÁM. Légtelenítő és légbevezető készülék gőzüzemű berendezésekhez. Schmik Károly oki. gépészmérnök, szfőv. mérnök, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi június hó 23. Főzőüstök és egyéb gőzüzemű berendezések légteliénítésére és a levegő bevezetésére ezideig használatos szerkezetek (ú. m. «légtelenítők») általában három csoportba 5 sorozhatok: a) folyadéktölitésűekre, b) olyan légtelenítőkre, melyeket valamely folyadék gőznyomása működtet és c) szeleppel! működőekre. 10 A találmány célja főzőüstök és egyéb gőzüzemű berendezések üzembebelyezése, illetve üzemen kívül helyezése alkalmával szükséges levegőkivezetés, illetve levegőbe vezetés önműködő elvégzése. 15 A fenti célra eddig használatos légtelenítők a) és b) alatti csoportja a gőzüzemű berendezés üzembehelyezése alkalmával szükséges levegő kivezetés feliadatát kielégítőéin megoldották ugyan, a levegőbeveze-20 tés feladatát azonban tehetetlenségük miatt csak lassan, elkésve teljesítették. A tapasztalat igazolta, hogy ez a késedelem például igen gyakran az üst meg nem engedhető igénybevételét okozta és ennek az 25 üstfenék behorp adása lett a következménye. A c) csoportba tartozó, szelepes légtelenítő a szeleptest alatt elhelyezett tárcsa furatai segítségével állandó összeköttetést 30 létesít az üst, illetve egyéb gőzüzemű berendezés gőztere és a külső atmoszféra között, a levegőbevezetés tehát a furatokon keresztül megtörténhet; a llevegőkivezetés is lefolyhat mindaddig, míg a szelep-35 test két oldala közötti nyomáskülönbségi — mely a szelep ellenállásának következméinye — akkorára nő, hogy a szelepet megemeli és a, szelep felett elhelyezett ülésre szorítja és ezáltal a Szelep az üst, illtetve egyéb gőzüzemű berendezés gőzteire 40 és a külső atmoszféra közötti összeköttetést megszünteti. Mivel az említett nyomáskülönbség a furatokon, illetve a szelep és a szelepülés között átömlő gőz-, illetve gőz-levegőkeve- 45 rák mennyiségétől, ez pedig a mindenkori táp-gőznyomástól függ, a kilevegőzés befejezése és vele a kilevegőzés alatti gőzveszteség is a gőznyomás függvénye lesz. A gőznyomás a vezetékhálózaton a terhe- 50 léstől függően változó. A szelep kivitelezésénél a szelep és a szelep ülés között nagy keres ztmetszet lennei előnyös, hogy a levegőbevezetés gyors legyen és hogy ezáltal a vákuum egy bizo- 55 nyos megengedhető értéket túl ne lépjen; nagy keresztmetszet esetén azonban a fezelep nem emelkedik fel. A gyakorlatban olyan kis keresztmetszettel kell megelégednünk, amely mellett a 60 szelep még biztosan felemelkedhet, ekkor azonban a levegőbeszívás lassan folyik le, a vákuum tehát meg nem engedhető értéket vehet fel. A leírtakból kitűnik, hogy az a) és b<) 65 csoportba tartozó légtelenítők működésének alapja a változó hőfok, a c) csoportba tartozó légtelenítőket pedig a változó nyomás vezérli. A találmány abban tér el a használatos 70 légtelenítőktől, hogy a levegőbevezetésre: a gőznyomás változásának hatására nyitó vagy záró, külön önműködő levegőtoebocsájtó szerve van.