123903. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kenőkészülék, különösen vasúti kocsik keréktengely-csapjaihoz

Megjelent 1940. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123903. SZÁM. V/b. (V/e/l.) OSZTÁLY. — Jü. 3194. ALAPSZÁM. Önműködő kenőkészülék, különösen vasúti kocsik keréktengely-csapjaihoz. Németh Gyula ny. MÁV főellenőr, Fóth. A bejelentés napja 1937. évi március hó 2. Ismeretesek már vasúti kocsik kerék­tengely-csapjaihoz való olyan önműködő kenőkészülékek, melyeknél a csapágytok alsó részében lévő olajat a tengelycsonk-5 kai forgatott szállítószerv, pl. tárcsa, gyűrű vagy pálca emeli, illetve röpíti, úgyhogy az olaj a csapágycsészéhez jut, ahonnan először a tengelycsap és a csap­ágy közé, a kenendő felületekre, majd 10 ezekről a csapágytok alsó részébe folyik. Az ilyfajta önműködő kenőkészülékek hátránya, hogy a tengelycsonk és a csap­ágytok középvonalainak viszonylagos fekvésében beálló, elkerülhetetlen sugár-15 és tengelyirányú eltolódások következté­ben a tengelycsonkra szerelt, a kerékkel együttforgó olajszállítószerkezet kény­telen mindig más és más körpályán mo­zogni. Hogy ilyen körülmények között az 20 olajszállító-, illetve olajröpítőszervnek sugár- és tengelyirányban teljesen szabad mozgást biztosítsunk és elkerüljük annak a csapágytok olajgyüjtő bordáiba való ütközését, a cs'apágytoknak a felemelt és 25 röpített olajat felfogó és összegyűjtő részét aránylag igen nagy sugarúra kell készítenünk. Ennek következtében a csapágytok olajfelfogó bordái és az olaj­szállítószerv széle vagy vége között jelen-30 tős távolság van, amiből az a hátrány adódik, hogy mivel a tengely, illetve az olaj szállítószerv gyakorlatban lehetséges fordulatszámának alsó és felső határa között van egy olyan fordulatszám, 35 amelynek megfelelő sebességnél a szállító­szerv az olajat magával viszi, vagy pedig — ha a magával vitt. olajat külső kerü­letéről le is szórja —, ez az olaj a szállító­szervtől távol fekvő olajfogó falat vagy bordákat nem érheti el. A kenésben tehát 40 bizonytalanság áll elő. E hátrányon, valamint az alábbiakban felsorolt más hibákon is segít a találmány szerinti kenőkészülék azzal, hogy a külön­legesen kialakított olajszállítószerv a 45 csapágytok nyitott végét lezáró és cél­szerűen a szállítószerv bemerülésére szol­gáló, a csapágytok alsó részével közle­kedő olajtartóvá kiképezett fedélen van foroghatóan ágyazva és hajtására a ten- 50 gelycsonkon megerősített menesztő van. A. találmánybeli megoldás lehetővé teszi, hogy a szállítószervnek tulajdonképeni olaj leadó része állandóan a kívánt, elő­nyös távolságban maradjon az olajfogó 55 faltól vagy bordáktól, miáltal az olajfel­fogás a kritikus forgássebességnél is ki­fogástalan és hatásos lesz, úgyhogy a ki­elégítő kenést minden körülmény között biztosítottuk. Gondoskodás történt továbbá arról is, hogy a találmány szerinti önműködő kenőkészülék az ismert, régi rendszerű csapágytokokon is könnyen megbízhatóan és jelentős költségek nélkül legyen alkal­mazható. E célból a találmány szerint az olaj szállító szervet hordozó, olajmerítő­kamrás és olajfelfogó bordákkal felszerelt fedél olyan, hogy az egy darabból való, eddig használatos csapágytokra csava­rokkal felerősíthető. Ez esetben a fedél tulajdonképen olyan csapágytoktoldat­nak tekinthető, amely az olajszállító­szervet, az olajfogó és elosztó bordákat, 60 65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom