123900. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1940. évi június Iöís Ílf-éii. MAGYAR KIBÍLYl SZABADALMI BIEÓSlO SZABADALMI LEÍRÁS 133900. SZÁM. VII/d. OSZTÁLY. — JE. 5429. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin, mint a General Electric Company Schenectady, N. Y. USA., utóbbi mint Hull Albert W. Schenectady, N. Y. USA. lakos jogutódja. A bejelentés napja 1939. évi június hó 9. A. E. Ä.-beli elsőbbsége 1938. évi júnus hó 11. Izzókatódákkal ellátott villamos kisütő­csöveknél szokásos, hogy az izzóikatódát nyílásokkal ellátott üreges test belsejében, rendezzék el vagy pedig, hogy a katódát 5 ernyővel veszik körül avégett, hogy a ha­tásos katódaíelüleíen egyenletes hőmérsék­letet érjenek el, vagypedig azért, hogy az elporladó katódrés zees kéknek a kisüt őesla egyéb részein való lerakódását megaka-10 dályozzák. Ha effajta csöveknél az áramterhelés á normális értéket meghaladja és az izzó­katódának a normális emissziója az áram szállítására nem elegendő, akkor a kisülés ló ívkisülésbe megy át, melynek egyik vége legtöbbször a katódát körülvevő, azzal vezetői összeköttetésben álló részekre ke­rül. Ez a jelenség az anyagnak a katód­foltban való élporlására, a továbbiaíkban 20 pedijg a katóda és az oxidréteg elroncso­lására,, valamint a csőben rövidzárlatokra és visszagyujtásokra vezet. A találmány értelmében e hátrányokat azáltal küszö­böljük ki, bogy az izzőkatódát vezeitő-2í anyagú ernyővel vesszük körül, mely az izzókatódával nagy ellenállásoin ált vain össziekötve. Ezáltal az ív képződését még akkor is megakadályozzuk, ha az ernyő a termikus emisszió hőmérsékletéin van,, míg 30 a mintegy 103 —10 6 ohmos ellenállással az ernyőn töltés felgyülemlését egyidejűleg kiküszöböljük,, úgyhogy az, a záróperio­dus folyamán is katódpotenciálon van. Pl. 10.000 ohmos ellenállás használata mel­lett az ernyőn át folyó áram kevesebb, 35 mint a csövön át folyó összes áram 1/100.000 része, A rajz a találmány példakénti kiviteléit vázlatosan mutatja. Az 1. ábra nagyteljesítményű egyenirányító *° izzőkatódájárnak nézete^ részben metszve, a 2. ábra pedig az 1. ábra 2—2 vonal mentén vett metszete. Megfelelő fémből, mint pl. nikkelből vagy molibdénből való hengeres (7) cső *5 belsejében a (9) kerámiai anyagú pálca körül (8) fűtődrót van tekercselve. E '(7) csőhöz sugárirányban nikkelből vagy egyéb alkalmas fémből váló szorosan szlőibt 1-től 6-ig számozott drótszövetek vannak, el- 50 rendezve;, melyeknek oxidból vagy egyéb, elektronokat emittáló anyagból, való be­vonatuk van. Az 1-től 6-ig számozott Szár­nyakat a 17-től 22-ig számozott pálcikák rögzítik, melyek a (13) [alapelemre vannalk 55 szerelve és a (25) szigetelő révén a (24) lernyőziőltesteken vannak átvezetve. Az 1—6 szárnyakat körülvevő ernyői, előnyösem több, egymással szemben termikusan szi­getelt vékony fémrétegből áll. A (24) er- 60 nyőn az elektronok átbocsájtására való (26) nyílások vannak. A bjqngeralakú er­nyő a (7) hengerről kiinduló hősugarakait az 1—6 felületekre veri vissza és így azo­kat a termikus emisszióihoz szükséges hő- 65 mérsékletein tartja. Az egész katodrend­szert a (13) alap, illetve (14) fedőlemez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom