123890. lajstromszámú szabadalom • Villamoskisütőcső oxidkatódával

Megjelent 1940. évi június hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI #S» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133890. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 8974. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső oxidkatódával. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég", Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi március hó 20. Németalföldi elsőbbsége 1936. március hó 24. A találmány villamos kisütőcső oxidkatódával. A katódát ós anódát, vagy katódát, anódát és esetleg ezek között egy, vagy több rácsot tartalmazó villamos kisütőcsövek alkalmazásánál régóta igyekezték azt a hátrányt kiküszöbölni, hogy a katódából kilépő elektronok, ha ezek nagy sebességgel a többi elektródák valamelyikét érik, ezekből szefcundérelektrónokat váltanak ki, a csőben nemkívánatos jelenségeket idézhet elő. E szekundéremisszió kiküszöbölésére különböző rendszabályok ismeretesek. így pl. javasolták a kisütőcsövek rácsainak, vagy anódáinak bevonását oly anyagokkal, mint a krómoxid, nikkeloxid, stb. Továbbá javasolták fekete anyagok, pl. fekete állapotú cirkon alkalmazását és ismeretes az elektródák készítése cirkomból, vagy pedig azok bevonása cirkónoxiddal. Ámbár ez anyagok közül egyesek tényleg a szekundéremisszió csökkenését idézik elő, számos esetben az a hátrány lép fél, hogy az ezekkel az anyagokkal bevont felületű elektródáknak oxidkatódával együttesen történő alkalmazásánál e felületek szekiindéremissziója az üzem közben fokozódik. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy a katódáról igen kis báriummennyiségek gőzölögnek; el, melyek a többi elektródák felületén lecsapódnak és ott szekundérelektrónok forrását alkotják. Beható vizsgálatok alapján megállapí- 35 tottuk, hogy ezeket a hátrányokat a találmány szerinti kisütőcső alkalmazásával kiküszöbölhetjük. A találmány szerinti cső oxidkatódán kívül egy, vagy több oly elektródát tar- 40 talmaz, melyek közül egyet, vagy többet, felületének: legalább egy részén, közvetlenül a gázifázisból kapott koTomréteg borít. E réteg célszerűen ez elektródafelületének ama részeit borítja, amelyeket a 45 katódáról esetleg elgőzölgő bárium érhet, amihez önként értetődően különösen a katódára néző rész jön tekintetbe. E koromréteget igen előnyösen úgy vihetjük fel, hogy az elektróda felületét égő ter- 50 pentin fölé tartjuk, amikoris a szén koromréteg alakjában közvetlenül a gáz fázisból csapódik le, nem pedig gáznemű vegyületből, pl. acetilénből. Ámbár nem egészen biztos, hogy a ta- 55 lálmánnyal elért hatást hogyan magyarázhatjuk meg, nincsen kizárva, hogy e koromrétegek anyagszerkezete a katódáról elgözőlgő báriumot oly erősen, fogja meg, vagy talán e bárium a szénrétegbe 60 akként nyomul be, hogyj belőle szekundórelektronokat nem válthattunk ki. Kitűnt, hogy a simább szénrótegek hatása e tekintetben sokkal kisebb. A találmány szerinti szénrétegek felis- 65 mérhetők azon az alapon, hogy jó elektrondiffrakcióképet adnak, míg a nem közvetlenül a gázfázisból kapott rétegek