123863. lajstromszámú szabadalom • Gázkisülésű csőlámpa

Megjelent 1940. évi június hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI £91 SZABADALMI BIRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 123863. SZÁM, t Vll/h.

OSZTÁLY. — I. 3982. ALAPSZÁM. Gázkisülésű csőlámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég, Újpest. A bejelentés napja 19S8. évi szeptember hó 28. A találmány gázkisülésű csőlámpa, főleg olyan csőlámpa, melynek falán fluoreszkáló bevonat van és melynek rendszerint nemesgázt és higanygőzt tar-5 talmazó gázterében a kisülés célszerűen izzókatóda által lehetővé tett, aránylag alacsony feszültségen megy végbe. A találmány célja a fentemlített, ismeretes csőlámpák olyan tökéletesítése, mely 10 alkalmazási terüket kibővíti, amennyiben őket oly világítási feladatok megoldására is teszi alkalmassá, melyekre az eddigi ilyen lámpák használhatók nem voltak. Az ilyen lámpák előnye az izzólámpák-15 kai szemben tudvalevőleg az, hogy fényhatásfokuk igen jó és hogy színes fény kibocsátására is kiválóan alkalmasak, hátrányuk ezzel szemben, hogy felületi fénysűrűségük .meglehetősen kicsi. A 20 lámpák fényáramának megnövelésére tehát a burafelületet kell növelni, mit legcélszerűbben a bura hosszúságának növelésével érhetünk el. A csőhosszúság növelése viszont rendszerint a lámpa 25 üzemi feszültségének nem kívánatos emelését teszi -szükségessé és így előnyös, ha a kívánt fényáram kibocsátására több, azonos, rövidebb csőlámpát használunk. Az eddig ismeretes gázikisütésű csőlám',0 pák szerkezete azonban olyan volt, hogy őket egymásután helyezve el, egymással szomszédos végeik között az ezeket fedő fejek jelenléte folytán sötét hézagok maradtak és így velük nem lehetett pl. azo-35 kat a fényhatásokat elérni, mint egyetlen hosszú világítócsővel. Még nagyobbak voltak rendszerint az egyes lámpák végei közti nem világító hézagok, akkor, ha az egyes lámpákat úgy kellett elhelyezni, hogy az egymásután következő lámpák 40

, tengelyvonalai nem egy egyenesbe estek, hanem tört vonalat, pl. sokszögkerületet, alkottak. A találmány célja olyan csőlámpák létesítése, melyek fenti hátrányoktól men- í5, tesek és ezt a találmány szerint a lámpák újszerű kialakításával érjük el. A találmány szerinti lámpák elektródakivezetései ugyanis a buraeső palástfelületén nyúlnak át, ellentétben az eddigi lámpák- 50. nak a cső véglapjain átnyúló kivezetéseivel és a buracső véglapjai is sajátos alkatúak, amennyiben a lámpa egyik véglapja domború, másik pedig homorú felület, célszerűen gömbfelület vagy henger- 55. felület. A találmány szerinti lámpák tehát egymáshoz kialakításuk folytán végeikkel, ha azok görbületi sugarai gyakorlatilag azonosak, egész keresztmetszetük mentén 60 gyakorlatilag hézagmentesen illeszthetők, úgy hogy egyik lámpa domború végfelülete a másik lámpa homorú végfelületére feküdjék fel, mi akikor is lehetséges, ha a lámpák tengelyvonalai nem esnek egy 65 egyenesbe. Ezenkívül pedig a lámpák ilyen kialakítása mellett azok elektródái a esővégekhez igen közel hozhatók, úgy hogy az egymással szomszédos lámpák elektródái is igen közel esnek egymáshoz. ?<> Tekintetei pedig arra, hogy a fluoreszkáló falbevonat, mely maga is fényforrás, a csövek egész hosszára terjedvén ki, a fenti módon egymáshoz illesztett lámpák