123841. lajstromszámú szabadalom • Száraz egyenirányító

Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEIRAS 133841. SZÁM. VII/G. OSZTÁLY. — P. 8762. ALAPSZÁM. Szárazegyenirányító. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cégr, Eiiidhovcn-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi május hó 22. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 1. A találmány oly szárazegyenirányno, melynél mindegyik cella különböző emisz­szióképességű anyagból való két elektró­dát tartalmaz és ezeket nem vezető, 5 szilárd anyagú vékony záróréteg különíti el egymástól. Az említett záróréteget pl. műgyanta alkothatja, melyet közvtelenül az egyik elektródára visznek fel, mire a másik 10 elektródát e zárórétegre viszik fel. Ily egyenirányítóknak a következő hátrányuk lehet: Az egyik elektródának (anóda) csak igen kis emisszióképességű­nek szabad lennie, ezért az elektróda 15 számára leginkább félvezetőt választa­nak. A félvezetők azonban, mint az már elnevezésükből kitűnik, nagy fajlagos ellenállásúak, úgyhogy az egyenirányító megengedhető terület egységenkénti ter-20 helése aránylag kicsiny. A terhelést a cellánkénti feszültségesés, valamint a fellépő hőfejlődés korlátozza, mindkettő pedig egyebek között az elektródaanyag ellenállásától függ. 35 Javasoltak már a félvezetőkhöz oly anyagok adagolását, melyek azok vezető­képességét fokozzák. Ezzel az egyen­irányító fajlagos terhelése ugyan fokoz­ható, hatásfoka azonban hátrányosan 30 befolyásolódik, mert a félvezető a negatív félperiódus közben fokozott vezetőképes­sége miatt erősebben emittál. Az egyen­irányítócella tehát az egyik félperiódus közben az áramot igen jól ereszti át, a 35 másik félperiódusban azonban az áramot elégségesen nem zárja. Hogy a félvezető fokozott vezetőképef­ségének előnyét megtartsuk, az emis; -szió hátrányát azonban kiküszöbölj ül . a találmány szerint a félvezetőnek a zárc 40 réteg felöli oldalán oly, a következőkbe határrétegnek nevezett réteget alkaj mázunk, melynek fajlagos ellenállási nagyobb, mint a félvezető elektródáé. Ily határréteg előnye, hogy fokozol: 45 vezetőképességű, félvezető elektródát al­kalmazhatunk, úgyhogy a fajlagos ter­helést is növelhetjük, az ellene'misszic azonban a határréteg jelenléte erősei csökkenti. Ezt a következőképen magyt 50 rázhatjuk meg: A találmány szerinti egyenirányító feszültségnek lefolyása olyan, mint az ; rajzon látható: (1) a félvezető, (2) a nagy ellenállású határréteg, (3) a záróréte^ 55 (4) az ellenelektróda (katóda). A jövezető (4) elektródán át feszült­ségesés egyáltalában nem mutatkozik, feszültségesés mutatkozik azonban a (c) zárórétegen át, melyen az elektródákr: 60 kapcsolt feszültségnek kb. egész esése fel­lép. Itt tehát, ha a (3) réteg elégségesei vékony, igen nagy villamos mezőerősséf keletkezik, mely az elektronokat (4)-bci (1) felé vonzza. 65 A (2) határrétegen át a feszültségesés lefolyása ismét kevésbbé meredek, mini (3)-ban, mert ez utóbbinak ellenállást; (szigetelő) a legnagyobb. Ha (4) pozitív (l)-hez képest, az emisz- 70 szió kicsiny, mert (l)-ből az elektronok

Next

/
Oldalképek
Tartalom