123783. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás hevítésnél emittáló katódát, legalább egy vezérlőrácsot, anódát és elektronbombáztatásnál emittáló segédkatódát tartalmazó kisütőcsővel

Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MAGTAB KIRÁLYI #CS» SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 123783. SZÁM. VJI/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — P. 9336. ALAPSZÁM. Kapcsolás hevítésnél emittáló katódát, legalább egy vezériőrácsot, anódát és elektronbombáztatásnál emittáló segédkatódát tartalmazó kisütőcsővel. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi április hó 19. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 21. A találmány kapcsolás oly kisütőcsővel, mely hevítésnél emittáló katódát, legalább egy vezérlöráesot, anódát és elektronlbom­báztatásnál emittáló segédkatódát tartal-5 maz. A találmánjr szerint a kimenőimpedan­eia az anóda és segédkatóda közé van kapcsolva és ez impedancia végei (közötti pont a hevítésnél emittáló katódiához 10 csatlakozik, A találmány szerinti kapcsolásisal eléír­juk, hogy a kapcsolás kiimenőfeszültsége lényegesen nagyobb, mint az elektron­bombáztatásnál emittáló segédkatódával 15 ellátott hasonló kisütőcsö'vet tartalmazó', ismert kapcsolások kimenőifeszültsége. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg, mélynek 1. áb­rája ismert kapcsolást tüntet fel oly kisü-20 tőcsővel, mely hevítésnél emittáló kató­dát, legalább egy rácsot, anódát és elek­tronboímibáztatásnál emittáló segédkatódát tartalmaz. A 2. ábra a találmány szerinti kapcsolás foganatosítása példájának vázr 25 lata. Az 1. ábrán feltüntetett erősítőkapcso­lás oly (1) kisütőcsöivet tartalmaz, mely hevítésnél emittáló (2) katódát, (3) vezér­lőrácsot, (4) védőrácsot, átfúrt (5) anódát, 30 valamint elektronboimbáztatásnál emittáló (6) segédkatódát tartalmaz. Az erősítendő rezgéseket a (3) vezérlőrácshoz vezetjük és az erősített! rezgéseket az anódakör (7) impedanciájáról vesszük le. A hevítő­.35 áramforrást a rajzon nem tüntettük fel; az anódaifeszültségforrást (8) jelöli. Az anódáfesziültségforrásfhoz párhuzamosan az erősítendő rezgések számáría rövidzár­latot alkotó (9) kondenzátor van kapcsol­va. A (8) feszültség'forráiS végei között levő 40 (10)' pont a (6) segédkatföidához csatlakozik és a (4) védőrács fel nem tüntetett veze­tőn át ugyancsak a (8) feszültségforrás egyik pontjához, van kötve. A kapcsolás üzeme közben a (7) kimé- 45 nőimpedanciát a (2) katódából jövő pri­mérelektronáram járja át; a (7) impedan­ciát ezenfelül még oly sízekundérelektron­áram is átjárja, mely a (6) segédkatóda révén elektronbombázitatásnál emittált 50 szekundérelektronoktól származik. Ezt a szekundérelektronáramot a (2) katóda emittálta primérelektronoknak az (5) anódát átjáró része létesíti és ez a sze­kundérelektronáram tetemesen erősebb, 55 mint a primérelektronáranmak a priméf­elektronáramtól ilyen módon levett rés?e. A szekunderéiektronok a (6) segédkatódát, (5) anódát, (7) kimenőimpedaneiát, vala­mint a (8) feszültségforrás (10) pontját a 60 (6) segédanódával összekötő (11) vezetőt tartalmazó kört járják át. Az 1. ábra szerinti kapcsolással elérhető k;imenőifeszültségnél nagyobb kimenőfe­szültség elérésére a találmány szerint a 2. 65 ábrán feltüntetett kapcsolást alkalmazzuk, melyen a megfelelő részeket azonos hivat­kozási számokkal adtuk meg. Ennél a kapcsolásnál az (5) anóda és (6) segédka­tóda közé (12) kimenőimpedancia van 70 kapcsolva és ennek az impedanciának (13)

Next

/
Oldalképek
Tartalom