123736. lajstromszámú szabadalom • Folytonos elektróda, valamint eljárás és elektróda érintkezőinek elhelyezésére

Megjelent J 940. évi május hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIEŐSÁÖ SZABADALMI LEÍR AB 133736. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. — XJ. 3386. ALAPSZÁM. Folytonos elektróda, valamint eljárás az elektróda érintkezőinek elhelyezésére. Det Norske Aktieselskab for Elektrokemisk Iiidustri cég, Oslo. A bejelentés napja 1939. évi február hó 21. Olaszországi elsőbbsége 1938. évi június hó 30. A találmány folytonos, vagyis olyan elektróda, amely az elektródát hasznosító kemencében sül meg állandóan. A találr many célja az ilyen elektródák áraiin-< 5 ellátásának előnyös megoldása. Az áram­ellátás a gyakorlatiban különböző nehézsé­gekkel jár, mert az elektróda sült és nyers részből áll és ez utóbbi az áramot nem vezeti. Az elektródákat rendszerint fém-10 köpeny veszi körül és az áramot érint­kezők vezetik be, melyeket kívülről, a kö­penyen keresztül helyeznek az elektróda sült részébe. Ezeket az érintkezőket el kell távolítani, 15 ha azok az elektróda fogyása miatti az ömlesztőfürdőhöz túl köze] jutnak, majd pedig fönt ismét be kell helyezni az elek­tródáiba. Ez sok esetben nehézségeket okoz, így pl. aluminium ömlesztő elektrolízisé-20 nél, melynél a cellát nehéz jól elzárni és nagy feszültségveszteség léphet fel annak következtében, hogy az elektródamassza az új érintkezők berakásának helyén rosszul vezet. Különösen nagy elektródáknál ne-25 néz oldalról behelyezett érintkezőkkél az áramot az egész keresztmetszetben egyen­letesen elosztani. Ilyen folyamaitoknál már csekély feszültségveszleség is nagy gazda­sági szerepet játszik. 30 A találmány szerint az áramot olyan érintkezők révén vezetjük be, amelyek az elektródába függélyes A'agy közel függé­lyes irányban hatolnak be. Itt az a fon­tos, hogy az érintkezők ne haladjanak át 35 az elektróda köpenyén vagy külső bur­kolatán. Az érintkezőket a nyers részbe helyezzük, melyből azok fokozatosan az elektróda sült részébe jutnak, ahol a ve­zetőképesség kielégítő. Az érintkezők bár­mely jóvezetö anyagból, előnyösen fémből 4» állnak és alakjuk is tetszőleges lehet, még pedig többnyire rúd, pl. tömör fémcsap, vagy pedig ürös csap vagy cső. A beren­dezés célszerűen olyan, hogy az elektróda sült részébe az áramvezetéshez elegendő tó­számú (legalább egy) érintkező nyúl, míg a további érintkezőik feljebb vannak. Az érintkezőket az elektróda fogyásának mér­tékében és amint az első érintkezők az ömlesztőfürdőhöz közelednek, szabaddá te- 50« hetjük és kihúzhatjuk, majd ismét azelek­tródamassza nyers részébe helyezhetjük. Az áramellátás feladatát ekkor más érint­kezők veszik át, melyek az elektródában följebb vannak. Természetesen gondos- 55. ködnunk kell arról, hogy az alsó érintke­' zőtől az elektróda végéig terjedő távolság sohase legyen oly nagy, hogy tetemes fe­szültségveszteség állhasson be. Az érint­kezők teljes kihúzása helyett azokat csu- 60* pán rövid darabon is visszahúzhatjuk, elő­nyösen annyira, hogy azokat csak nyers elektródamassza vegye körül; ekkor az is­mételt besülés folytán a masszával jó me­chanikai és villamos kapcsolat jön létre. 65-Minthogy az alsó érintkezők az elek­tróda alsó részébe szilárdan besülnek, azok kiválóan alkalmasak az elektróda felfüg­gesztésére. Ha érintkezőket cserélünk, a felfüggesztő szerkezetet egyúttal az új 70» érintkezőikkel össze kell kötni. Az új érintkezőiknek ekkorára már annyira be­sültnek kell lienniök, hogy az elektróda súlyát hordozni tudják. Az ilyen elektró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom