123671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás neutronok előállítására

Meg-jelent 1940. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #fB|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123671. SZÁM. , VH/d. OSZTÁLY. — JE. Ő39á. ALAPSZÁM. Eljárás neutronok előállítására. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi március hó 16. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 16. .Avégett, hogy neutronokat aránylag kis mértékben, pl. 300 KV-tal gyorsíitott ionokkal kaphassunk, a D-f-D = Hea

-j-n magreakciót használjuk. Ekkor úgy járunk 5 tel, hogy nehéz hidrogénionokat nehéz hidrogénniagokat tartalmazó rebegne lövelünk. Hidrogéntartalmú rétegként gyakran jeget, szalmiákot, fosizforsiavat és hasonló anyagokat használnak, melyékben a kö-10 zönséges hidrogént nehéz hidrogénnal hielyettesíitették. Ezeknek a hidrogénben igen gazdag rétegeknek a hátrányai, hogy a hőit és a villamoiSBágot rosszul vezetik és így az ionok bombázásánál könnyen elroncsoló lódnak. Előhyöseblb volna, ha ^álilékonyabb rétegeket, pl. fémes rétegeket használnánk. Ez azonban csak ákkör lehetséges, ha nagymennyiségű hidrogént oldva vagy elnyelve tartalmazó fémekét használunk. Is-20 méretes néhány ilyen fém, ezekmek azonban letz íl hátrányuk, hogy a hidrogént vákuumban fokozatosan leadják. Még előmyösebb volha, ha olyan anyagokat hasz^ málnánk, melyek a hidrogént csak a felü-25 létükön, illetve felületi rétegükben adszorbeálva tartalmazzak, azonban kifelé kevésbé könnyen adják le. Ilyen anyagok az ionsugár hatására merőleges ütközéskor neutronokat csak csekély nyeredékkel ad-30 nak, mert az adszorbeált hjdrogénróteg vastagsága a fémbe löwelt ionok hatótávolságához képiest igen kicsi. Az ion útjának csak tört részén jöhetnek létre magreakciók. Ha azonban az ionutat lehetőleg 35 teljesem a vékony hidrqgénrétegbe helyezzük, akkor az ilyen adszorbeált vékony hidrogénrétegekkel is nagy neutronmyeredéket érhetünk el. Ezt a találmány értellmében akként érjük el, hogy az jonsugaral ferdén, bizonyos körülmények közöli lehe- 40 töileg súrolva ül köz leljük a rélegre. A hidrogénlartalmú adszorbeált rétegnek emellett nem kell tiszta hidrogénből állnia. Bizonyos körülmények között még előnyös is lehel, 'ha az elnyelt réteg hidro- 45-génlarlalmii gázokból vagy gőzökből, pl. metánból vagy vízből való. Ez különösen akkor előnyös, ha ezek az anyagok különösen erősen adszorbeálódnak. Az ionoknak kilelt lestkeni előnyösen 50-olyan anyagot választunk, mely a nehéz hidrogént tartalmazó molekulákat erősen adszorbeálja és egyúttal a felülköző ionokat kis mértékben fékezi. Szén és berillium e szem pontból beváltak. Különösen elő- 55 nyös, ha olyan anyagokat használunk; melyek a nehéz hidrogént tartalmazó molekulákat lehetőleg vastag rétegben adszorbeálják. Ezl, pl. akként érjük el, hogy adszorbeáló testként legalább a felületén li- 60 kacsos vagy érdesített anyagot alkalmazunk. A felülődő ionok energiája folytán az adszorbeáló lesl felülete melegszik. Ez az adszorbeált réleg leadását segíti elő. Ezért 65-előnyös, ha az adszorbeáló leslet hűtjük. Ennek a hűtésnek továbbá az az előnye, hogy alacsonyabb hőmérsékleteken az adszorbeált réleg lénvegesen jobban tapad. A hőmérsékletnek már 10 (V°-kal, pl. 20 C° 70 szobahőmérsékletről 10 C°-ra való csökkentése mar lényeges javulást eredményezhet. Bizonyos esetekben ajánlatos, ha hűlérsc szilárd szénsavat, vagy folyékony levegőt -használunk. 75-Az adszorbeáló rétegei a szokásos mó-