123661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vörösréznek oldására és fémes alakban újból való kiválasztására

Megjelent 1940. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123661. SZÁM. IV/h/1. (Xll/d.) OSZTÁLY. — A. 4282. ALAPSZÁM. Eljárás vörösréznek oldására és fémes alakban újból való kiválasztására. Norddeutsche Affinerie cég 1, Hamburg-. A bejelentés napja 1938. évi október hó 14. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 20. Ismert tény, hogy szénoxidnak fémes rézzel kevert kupriszulfát oldatba veze­tésekor csekély mennyiségű réz oldódik és hogy az oldatból, melegítéskor, 2—3 mm higanyoszlopnyomáson, kevés réz, vékony hártya alakjában, ismét kiválik. E jelenségből eddigelé semmiféle gyakor­lati következtetést nem vontak le. Meglepő módon azt találtuk, hogy nagymennyiségű vörösrezet nagy sebes­séggel feloldhatunk és a rezet az oldatból, a legrövidebb idő alatt, fémkristályok alakjában, ismét kiválaszthatjuk, ha vörösréznek kénsavas kuprilszulf át oldat­tal és szénoxiddal foganatosított átalakí­tását a légköri nyomást meghaladó nyo­máson végezzük és az így kapott oldatot, amely az oldott vörösrezet nyilván kupro­szulfátnak és szénoxidnak Cua S0 4 .2 CO. H,0 képletű addíciós vegyülete alakjá­ban tartalmazza, oly hőmérsékleti és nyomásviszonyoknak vetjük alá, melyek­nél az addíciós vegyület szétesik, miköz­ben kupriszulfát újbóli képződése és szén­oxid felszabadulása mellett, a fémes vörösréz kristályos alakban válik ki. A vörösréznek a kupriszulfátoldattal és a szénoxiddal foganatosított átalakí­tása a szobahőmérsékletet meghaladó hőmérsékleten pl. 100°-on megy végbe. A konkrét esetben felmerülő vagy meg­kívánt munkafeltételek szerint, 100°-nál magasabb vagy alacsonyabb hőmérséklet is alkalmazható. A mindenkor alkal­mazandó hőmérséklet gyakorlati meg­fontolásoktól, pl. a rendelkezésre álló nyomástól és az oldási folyamat kívánt időtartamától is függ. Az oldat kupriszulfáttartalma, szint­úgy az aciditás, tág határok között vál- 40-tozhat. Az oldat pH-értékét előnyösen oly kicsinyre választjuk, hogy a képző­dött kuprosav hidrolitikus bomlása, a levált fémes rezet elszennyező kuprooxid kiválása közben, nem léphet fel. Másrészt 45 mellőzendők oly savmennyiségek, ame­lyek a rézsók vagy a szénoxid-addiciós vegyületek oldhatóságát nem kívánatos mértékben befolyásolnák. A levegő oxigénjét is távol kell tartani 50' az oldattól, egyrészt a robbanás veszélye miatt, másrészt, mert az oldat az oxigént, a kuprosónak kuprisóvá oxidálása köz­ben, mohón felvenné, ami savat használna el és oxidulmentes réz kiválását lehetet- 55-lenné tenné. Megállapítottuk/hogy a reakció kom­ponenseinek az oldás alatt egymásra hatása módjának a folyamat gyorsaságé szempontjából igen hagy a fontossága és 60 hogy az oldási sebesség annál nagyobb, minél nagyobb felületen érintkezik a réz és a szénoxid a kupriszulfátoldattal és minél hatályosabban mozog a folyadék a réz felületéhez képest. 65 Igen előnyös az az elrendezés, melynél a pl. a legfinomabban elosztott állapot­ban a folyadékba vezetett szénoxid oly­módon hat a rézre, hogy ezt mindig csak rendkívül vékony, célszerűen folytonosan 70 megújuló folyadékréteg választja el a felületén elvonuló gázoktól. Lehetőleg bőséges átalakítás biztosí­tására, az oldási reakciót nyomásálló tartályban végezzük, amelyben a pl. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom